Krónika
Száztíz éves a budavári Halászbástya
Az épület eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, amelyet a 18. század első felében korszerűsített az osztrák katonai igazgatás. Falai úgynevezett hajtogatott alaprajzúak voltak, hogy az egyiket a másik tüzérségével lehessen védeni. Elnevezését a Víziváros déli része, a Halászváros után kapta, mivel a halászok már a középkorban is a Nagyboldogasszony-, a mai Mátyás- templom melletti piacra vitték árujukat, céhük tagjai pedig szükség esetén védték is az akkori erődítményt az ellenséges betöréstől.
A Halászbástya a 19. század végére nyerte el mai arculatát. A budai Várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az évfordulóra a szentély környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg.
Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át úgy, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. Az épületegyüttes fontos egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István-lovasszobor, amelynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel.
A Halászbástya a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd az ötvenes években állították helyre. A páratlan budapesti panorámát biztosító épület 1987 óta a világörökség része, a Várnegyed négy éve nemzeti emlékhely. A Halászbástya Budapest egyik legkedveltebb turistacélpontja.
A Halászbástya a 19. század végére nyerte el mai arculatát. A budai Várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az évfordulóra a szentély környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg.
Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át úgy, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. Az épületegyüttes fontos egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István-lovasszobor, amelynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel.
A Halászbástya a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd az ötvenes években állították helyre. A páratlan budapesti panorámát biztosító épület 1987 óta a világörökség része, a Várnegyed négy éve nemzeti emlékhely. A Halászbástya Budapest egyik legkedveltebb turistacélpontja.