Szabályozandó kirándulások

A minisztérium azt írta: a baleset után felállított tárcaközi munkacsoport megállapításainak eredményeként a kormány a gyermekek védelme érdekében megalkotja a külföldi utazásokkal kapcsolatban szükséges új szabályokat, amelyek összhangban vannak a történtek miatt szervezett kormányzati konzultáció eredményeivel.

A törvény kiegészülne például a külföldi iskolai kirándulás fogalmával, és rendelkezne arról, hogy a túrákon bekövetkező balesetek felelőssége kit terhelhet. Kimondja, hogy a köznevelési intézményeknek a legnagyobb körültekintéssel kell eljárniuk a megbízott utaztató cég felkérésekor. Mindezekre azért van szükség, mert bár a veronai kirándulásra kiválasztott buszos cég az egyik legjobb hírűnek bizonyult az országban, mégis egy olyan járművezető ült a volán mögé az éjszakai hazaútra, akit korábban alvászavarral kezeltek. Ahogyan írtuk, a kollégák jelzései nyomán munkáltatója kivizsgálásra küldte a sofőrt, aki emiatt egy ideig nem dolgozott, majd egy esztendeje, alkalmasságát igazolva, újra munkába állt. Az elmúlt egy évben azonban nem vállalt az olaszországihoz hasonló hosszúságú utakat, a veronai volt az első ilyen az alvásproblémái felismerése óta.

A szabályozás hátterében állhat még az a vitás helyzet is, hogy a magyar jogrend alapján jóval kisebb összegű sérelemdíj jár az áldozatok hozzátartozóinak. A jogszabályi környezet lehetőséget biztosít arra, hogy – akár pertársaság megalapításával – idehaza, de mégis az olasz törvények szerint folytatódjanak a kártérítési eljárások.

Az előzmények ismertek, január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében szenvedett balesetet egy magyar iskolásokat szállító autóbusz, s a szerencsétlenség következtében tizenheten meghaltak. Az egyik sérült a kórházban hunyt el, a buszvezető életben maradt. A járművön többségében a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, tanárai és volt diákjai utaztak, valamint egyikük családja.

Verona után a többség szigorítana

A március végén zárult konzultáció eredményeiből az derül ki, hogy a megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, a több országot átszelő, hosszú utak során éjjel tizenegy és hajnali négy óra között pihenőt kellene tartani. A válaszadók szinte egyöntetűen egyetértenek abban, hogy alvászavarban szenvedő buszsofőrök ne vezethessenek éjszaka. A veronai sofőrnél megállapított krónikus alvásprobléma ugyanis rontja a koncentrálóképességet, és az érintett akár el is aludhat munka közben. Ahogyan írtuk, az alvási apnoé számos más betegség – például cukorbaj, depresszió – okozója is lehet, amelyekkel látszólag nincs összefüggés. A magyar háziorvosok többsége viszont a vezetői engedélyek hosszabbításakor nem vizsgáltatja ki, vagy csak akkor, ha olyan tünetre ismer, amelynek hátterében alvászavar lehet. (MOA)