Krónika

Sós víz folyik nyaranként a Marson

Későbbi leszállóhelyeket keresett, helyettük azonban jelenleg is aktív patakmedreket talált a NASA egyik térképező műholdja

Sós vizű patakok folyhatnak a Marson a melegebb évszakokban – közölte tegnap legutóbbi, szenzációnak számító felfedezését az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

A szakemberek rendkívüli sajtótájékoztatójukon úgy fogalmaztak, hogy a folyékony víz jelenlétére immár igen erősek a bizonyítékaik. A felfedezést a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű kutatószonda által a Földre visszaküldött fotók alapján jelentették be. A műholdat eredetileg azért küldték a Marshoz, hogy feltérképezze a bolygót, és lehetséges leszállóhelyeket keressen a később odaérkező robotoknak, illetve a tervezett emberes missziónak.

A szakemberek figyelmét már korábban felkeltették a bolygó déli féltekéjén időnként feltűnő lejtősávok, amelyek a nyári időszakban bukkannak elő, majd a hideg beköszöntével elhalványodnak. A kutatók eddig is sejtették, hogy a víznek köze lehet a jelenséghez, mert a Mars melegebb évszakában a megfigyelt területen mínusz, illetve plusz húsz Celsius-fok között van a hőmérséklet. Az alakzatok változásairól korábban azért nem lehetett biztosat tudni, mert nem álltak rendelkezésre megfelelő felbontású képek, amelyek alapján meg lehetett volna határozni a lejtősávok összetételét. A NASA kutatói legutóbb az MRO infravörös spektrométerével vizsgálták meg az objektumokat, és az eszköz kimutatta a sós víz összetevőit, ráadásul csak az alakzatok felszínéhez közel.

A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy bár a tegnapi bejelentés valóban rendkívüli, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a Mars sós vízében élet is lehet. Utóbbi eldöntéséhez segítséget nyújthat majd egy újabb szonda, amely jövőre indul a bolygóhoz, és fő feladataként annak összetételét vizsgálja majd, húsz év múlva pedig olyan eszköz landolhat a planétán, amely már kőzetmintákat szállít vissza a Földre. Ez választ adhat a marsi élet rejtélyére.

A technika fejlődése számos kérdést eldöntött már a Mars vizsgálatában, a hetvenes-nyolcvanas évek eszközeivel készített felvételek alapján évtizedekig tartották magukat azok az elméletek, amelyek szerint mesterséges objektumok, hatalmas építmények állnak a bolygó felszínén. Ezekről a később, sokkal nagyobb felbontásban, és korábban még nem alkalmazott berendezésekkel készített képek aztán sorra bebizonyították, hogy a természetes képződményekbe beleálmodott marsi arc, piramis és társaik csupán az emberi elme szüleményei. A rejtélyeket az emberes küldetés tisztázhatja legkorábban húsz év múlva.