Sorra vallanak Portik Tamásra volt bizalmasai

A védett tanú korábban többször nyilatkozott már Portik másik ügyében, a Prisztás-gyilkosság perében is, amelyben az egykori olajos vállalkozót nem jogerősen tizenegy év fegyházra ítélték tavaly.

A nő azt állította a bíróságon, hogy a rendőrtisztek többek között azért kaptak jelentős összegeket a vádlottól, hogy a robbantás idején készült, a térfigyelő kamerák által készített felvételeket tüntessék el, azok lehetőleg ne szerepeljenek a nyomozásban. A tanú több rendőr nevét is megemlítette, többek között azt az egykor sztárnyomozót, aki később szocialista színekben lett országgyűlési képviselő. Az asszony úgy tudja, hogy a merénylet után a helyszínelést vezető D. Péter szabálytalanul leszereltette, és elvitette a kamerákat, illetve azok felvételeit. A tanút röviddel az Aranykléz utcai robbantás után meghallgatték a rendőrségen, vallomásának részletei azonban – ahogy az már mások esetében is többször felvetődött – azonnal Portik Tamáshoz kerültek.

Portik a korábbai tárgyaláskohoz hasonlóan csütörtökön is éles vitába keveredett a zárt videoláncon, eltorzított hanggal nyilatkozó tanúval, akinek tételesen igyekezett megáfolni az állításait. A vádlott szerint a nő csak azt mondja, amit a nyomozóhatóságok elvárnak tőle, ezért kezdte el őt vallomásaiban egyre több mindennel terhelni.

Ismert, az Aranykéz utcai merénylet célpontja a hatóságok szerint a kilencvenes évek olajos ügyeit jól ismerő, azonban az alvilággal és a rendőrséggel is kettős játékot űző Boros Tamás volt. Boros a történtek előtt nem sokkal részeletes, videón rögzített vallomást tett a rendőrségen, amely más dokumentumokhoz hasonlóan szintén azonnal Portikhoz került. A vád szerint Boros ezzel maga írta alá a halálos ítéletét, Portik Tamás nem nézte el neki az árulását.

A bíróságon újra vallomást tett csütörtökön Portik egy másik bizalmasa is, aki már többször állította, hogy személyesen adta át a merénylet egyik elkövetőjének tartott Jozef Rohácnak a bérgyilkosságért járó ötvenmillió forintot. Bár Zs. Imre szavahihetősége már több esetben megkérdőjeleződött, a tanú tegnap a saját, és a családja életére is megesküdött a fentiekről, mire Rohác trágár kifejezéssel illette a férfit. A perben tárgyalt másik ügy Fenyő János médiamágnás 1998-as megyilkolása, a két vizsgálatot azért egyesítették, mert Jozef Rohác mindkettőnek vádlottja.