Krónika

Sokszor bonyolódnak ellentmondásba a Portik-per tanúi

Nemigen segítik a kilencvenes évek alvilági leszámolásainak megoldását a vádlottak állítólagos egykori, közeli bizalmasai

Gyengítik a vádat a Portik Tamás büntetőpereiben nyilatkozó, de egyre súlyosabb ellentmondásokba keveredő védett tanúk. Egyikük vélhetőleg azért vállalhatta el, hogy súlyosan terhelő vallomásokat tesz a volt olajosokra, hogy elkerülje saját börtönbüntetését.

Titokzatos háttéralku is állhat a kilencvenes évek olajügyeiből ismert Portik Tamás és társai ellen indított büntetőperek tanúvallomásai mögött. A Cinóberként ismert néhai lányfuttató, Domák Ferenc 1996-os meggyilkolása miatt indított eljárásban tegnap a Fővárosi Törvényszék ismét meghallgatta azt a nőt, aki – állítása szerint – szinte mindent tudott az olajos cég, az Energol vezetőinek viselt dolgairól, üzleti ügyeikről, illetve az általuk tervezett, valamint el is követett leszámolásokról. K. Györgyi évtizedekig nem kereste meg információival a hatóságokat, majd részletes vallomásokat tett a Portik Tamást és az ő köreit érintő szinte valamennyi büntetőeljárásban. A tanú beszámolói jelentik a Cinóber, illetve a szintén húsz esztendővel ezelőtti Prisztás-gyilkosság, valamint a két évvel későbbi, négy halálos áldozatot követelő, Aranykéz utcai robbantás vádiratainak jelentős részét, s azok mindegyikében Portik felbujtóként szerepel.

K. Györgyi az összes említett eljárásban már korábban is súlyos ellentmondásokba keveredett. A tegnapi tárgyaláson a Cinóber-ügy harmadrendű vádlottja, a szintén egykori energolos Ferencsik Attila, valamint a védelem kérdéseire a nő bevallotta, hogy már többször szabtak ki rá jogerős büntetést csalások miatt, amelyeket főképp különféle ingatlanok adásvételekor követett el. K. Györgyi tegnap zavartan bevallotta, hogy egyik ügyében hat-hét esztendeje kétéves börtönbüntetést kapott, amit azóta sem töltött le. Elmondása szerint egyszer halasztást kért, ami azonban a hatályos jogszabályok szerint legfeljebb néhány hónappal odázhatja el a szabadságvesztés megkezdését. K. Györgyi szerint a halasztási kérelem több évvel ezelőtti benyújtása óta a hatóságok nem keresték az ügyében.

A nő védői kérdésre azt állította, hogy nincs államtitok birtokában, illetve nyomozási alkut sem kötött az ügyészséggel, ami megmagyarázhatná, hogy eddig miért nem ülte le büntetését. Valószínűbb, hogy a védett tanú valójában vádalkut kötött, bár erről a bíróság által megkérdezett ügyésznek sem volt tudomása. Kérdés, hogy ha K. Györgyi vallomásai alaptalannak bizonyulnának, indulna-e ellene eljárás a számos és büntetőjogilag igen súlyos állításokat tartalmazó hamis vád miatt.

A vádirat szerint Cinóbert azért ölették meg Portikék a számos más ügy bérgyilkosának is tartott Jozef Roháccsal, mert Domák nem akarta megadni az energolosoknak néhány millió forintos tartozását. A felvidéki Rohác érintettségét a Cinóber-ügyben eddig mindössze egykori földije és bűntársa, az ugyancsak védett tanú, Zs. Imre igazolta, akinek húsz év után jutott eszébe, hogyan fuvarozta barátját Domák lakásához, és látta is a merényletet. Zs. Imre beszámolói számos ponton még K. Györgyiénél is ellentmondásosabbak, amelyekbe már eddig is többször belekeveredett, amikor a vádlottak és a védelem kérdéseire válaszolt.

A tegnapi tárgyaláson tanúként megjelent az energolosok közül Drobilich Gábor is, akit időszűke miatt nem kérdezett ki a bíróság. Ugyancsak tanúként jelent meg a kilencvenes évek leszámolásainak megoldóemberévé vált Radnai László, akinek meghallgatására szintén nem került sor. A még mindig a tanúvédelmi programban szereplő Radnai a jelek szerint nem sokat nyert azzal, hogy sorra egykori társai ellen fordult, mert bár a kecskeméti maffiaperben kiszabott tizenkét éves büntetését félbeszakították, amikor beszélni kezdett, jelenleg mégis ugyanazt a büntetését tölti. Ha Radnainak voltak is háttéralkui a hatóságokkal, azok megkopni látszanak, mert a férfi és két társa ellen ezen a héten újabb vádat emeltek egy csalási ügyben. A Cinóber-gyilkosság büntetőpere márciusban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.