Krónika
Remekül csúszik a jég, még ha mű is
A mára már tizenkétezer négyzetméterre bővített városligeti jégpályát évente csaknem félmillió korcsolyázni vágyó látogatja
Magyarország első, Bécs után pedig Európa második gépi hűtésű pályája kilencven esztendeje nyílt meg a budapesti Városligetben. A korszerű sportlétesítmény létrehozásához hosszú út vezetett, a manapság is használt jégpálya elődje 1870 januárjában nyitotta meg kapuit. Az első korcsolyacsarnok a tó partján felállított faépítmény volt, amely 1874-ben leégett. A városvezetés ezután végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, amely Lechner Ödön építész tervei alapján készült el. Az építmény nagytermében páratlan kilátás fogadta a közönséget, az alsó szinten működött a korcsolyakötő helyiség, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyett. A műjégpályán 1893-ban már szabályok alapján kiírt gyorskorcsolyaversenyt rendeztek, két év múlva pedig megszervezték az első gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot, amelynek legnagyobb sztárja Földváry Tibor volt. Az első jéglabdacsapat - a jégkorong őse - 1907-ben itt alakult meg, egy évvel később pedig Kronberger Lili, majd 1912-ben Méray Horváth Opika műkorcsolyázó világbajnok lett. A háború miatt némi késéssel, 1926-ra készült el az ötezer-hatszáz négyzetméteres műjégpálya, ahol az állandó minőséget úgy biztosították, hogy a tómeder lebetonozott aljára csővezetéket fektettek, amelyben mínusz hét Celsius-fokos, úgynevezett sólé cirkulált. Bartha László létesítményvezető lapunknak elmondta, a technológia ugyanaz volt, mint ma, csak a berendezések voltak kevésbé fejlettek. Akkor lényegesen kisebb volt a hűtött felület és mindössze egyetlen dugattyús kompresszorral üzemelt a gépház.
A korszerű létesítmény már a nyitás évében otthont adott a jégkorong Európa-bajnokságnak, tíz évvel később pedig hazánkba látogatott a világhírű kanadai válogatott. A második világháborúban megrongálódott az épület egy része és a pálya is, amelyeket csak a hatvanas években építették újjá. Akkor az addig háromszáz méteres pályát négyszáz méteressé alakították, eleget téve ezzel a gyorskorcsolyaversenyek alapkövetelményének.
Bartha László kiemelte, hogy a ma tizenkétezer négyzetméteres, száznyolcvan méter hosszú és hatvannyolc méter széles pályát évente csaknem száznyolcvanezer fizető vendég, a sportolókkal, valamint a többi rendezvény résztvevőivel együtt félmillióan keresik fel. A pálya hűtési rendszerét ismertetve elmondta, hogy az kétkörös, a kompresszorok az összesűrített ammóniát a hőcserélőkbe továbbítják, ahol a a folyadékból gáz lesz, amely expandálva lényegesen a víz fagyáspontja alá hűl. A hőcserélőkben a másodlagos hűtőközeget - kalcium-klorid oldatot, az említett sólét - lehűti az ammónia, és azt keringetik a pálya alatti csövekben. Hozzátette, a vezetékrendszer teljes hossza több mint kétszáz kilométer. A kilencvenedik évforduló alkalmából a december közepén nyílt kiállítás a szezon végéig látható. A tárlaton a látogatók korabeli fotók mellett egy olyan emléktáblát is megtekinthetnek, amelyen olimpikon korcsolyázóink szerepelnek.