Krónika
Portik okozhat még meglepetést
A rettegettnek mondott keresztapa gyilkossági ügyeiben első fokon eljáró ügyészség nem tett indítványt életfogytiglanra
Több lehetséges kimenetele is lehet a Portik Tamás és a különféle büntetőügyeiben a vele együtt, változó felállásban megvádolt társai ügyében, mivel a kilencvenes évek egykori olajügyeinek kulcsfigurájaként a férfi eddig is köthetett, sőt, ezután is köthet megállapodásokat a hatóságokkal – értesült lapunk. A Magyar Idők tegnapi számában írt arról, hogy Portik Tamásnak esélye sincs a köznyelvben vádalkunak nevezett nyomozási alkura, mert gyilkosságok felbujtójaként szerepel a vádiratokban, így a magyar jog szerint nincs olyan, az emberölés minősített eseténél keményebben szankcionálható bűncselekmény, amely lehetővé tenne egy ilyen eljárást. A hazai igazságszolgáltatás közelmúltbéli történetében nem Portiké lenne az első eset, amelyben ugyan a legsúlyosabb bűntettek szerepelnek egy-egy terhelt számláján, az érintettet azonban mégsem a kiszabható legsúlyosabb büntetéssel sújtja a bíróság, sőt, arra még az ügyészség sem tesz indítványt.
Ilyen lehetséges forgatókönyvet olyankor követhetnek a hatóságok, ha egy nagyobb és esetleg még a büntetőeljárás idején is veszélyt jelentő bűnszervezet felszámolása a cél. Az úgynevezett diósdi maffiaper negyvenegy vádlottja közül csupán a társaság két bérgyilkosának egyike kapott életfogytiglant, harminc év után azonban ő is szabadulhat, holott a társaság tevékenységét tucatnyi holttest jelzi. A másik hóhér részletes beismerő vallomást tett megbízóira, a merényletek körülményeire, ezért ő húsz év után szabad lehet. A felbujtók esetében a bíróságok ugyancsak nem alkalmazták a legsúlyosabb büntetést, mert ők is kölcsönösen vádalkuztak egymásra, így a kiterjedt bűnszervezet szövevényes ügyeit többé-kevésbé sikerült felgöngyölíteni.
Portik Tamás esetében nem az a valószínű, hogy a későbbiekben esetleg még megállapodhat a hatóságokkal, hanem az, hogy ezt már rég meg is tette. Magáért beszél az a körülmény, hogy a rettegettnek mondott keresztapa gyilkossági ügyeiben korábban első fokon eljáró ügyészség sem tett indítványt életfogytiglanra, ezt csak a Fellebbviteli Főügyészség tette meg a napokban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében. Az sem lenne példa nélkül álló, ha a különböző szintű ügyészségi szervek nem tudnának az egymás által a vádlottakkal kötött megállapodásokról, mert ilyen is előfordult már a hazai igazságszolgáltatás gyakorlatában.
Portik Tamást összes ügyében a Terrorelhárítási Központ kisebb hadserege szállítja a tárgyalásokra, amelyeken az Aranykéz utcai per első fokon eljáró bíróságán egyszer csak elkezdtek rendszeresen megjelenni a tanúvédelmi szolgálat szakemberei, akiknek Portikon kívül láthatólag senki másra nem kellett vigyázniuk a tárgyalóteremben. A Portikra az összes ellene folytatott ügyében súlyosan terhelő vallomásokat tett Radnai László a tanúvédelmiek felbukkanása után minden, a vádpontokat alátámasztani kívánó igyekezete ellenére hamarosan újra a börtönbe került, ahol folytathatta a kecskeméti maffiaperben rá kiszabott tizenkét éves – és furcsa indokolással, egészségügyi okokra hivatkozva korábban félbeszakított – büntetését. Ez azt is jelentheti, hogy a két egykori maffiavezér kölcsönösen tett egymásra terhelő vallomásokat, hisz egykori szövetségesekként jól ismerhetik egymás dédelgetett titkait. Amennyiben Portik is ártani akar Radnainak, akkor utóbbi akár nagy bajba is kerülhet, és neve felvetődhet a kilencvenes évek eddig még feltáratlan ügyeinek vizsgálatában is. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy Radnai László a kecskeméti maffiaperben nem kapott kedvezményt, azaz büntetését az utolsó percig ki kell töltenie. Portik Tamást ugyanakkor sem a már jogerősen lezárt Prisztás-gyilkosság, sem az Aranykéz utcai robbantás elsőfokú perében nem zárták ki a kedvezményből a bíróságok, és erre az ügyészség sem tett indítványt, ami szokatlan gesztusnak tekinthető a hazai joggyakorlatban.
Portik Tamást – állítása szerint – olyan szigorú körülmények között tartják fogva, hogy a külvilággal semmiképp sem érintkezhet, újságot nem olvashat, rádiót nem hallgathat, televíziót nem nézhet, eddigi tárgyalásain azonban ezekhez képest mindig naprakész volt a világ híreiből. Nem lehetne meglepetésnek tekinteni, ha kapcsolattartói egy részének személyazonossága minősített adat – államtitok – lenne, ami megmagyarázhatná a terhelt tájékozottságát. Utóbbira adhatna magyarázatot Portik múltja: az olajos ügyekben elhíresült vállalkozás, az Energol nemcsak a hatalmas haszonnal kecsegtető üzletből vette ki a részét, hanem a korabeli titkosszolgálati szervek egyik fedőcége is volt, amely szoros kapcsolatban lehetett az akkor külföldi diverzánsakciók sorát szervező szlovák társszervekkel. Ismerői nem zárják ki, hogy Portik maga is aktívan részt vett a szolgálatok munkájában, így bízhat abban, hogy korábbi fedett kapcsolatai révén mentőövet kaphat valahonnan, és felcsillan számára a szabadulás lehetősége. Ha nem tud alkut kötni, és sehonnan nem kap segítséget, a jelenlegi állás – a jogerősen lezárt Prisztás-gyilkosság ítélete – szerint a kedvezményei érvényesítésével akkor is öt-hat éven belül szabadulhat büntetéséből.
Ilyen lehetséges forgatókönyvet olyankor követhetnek a hatóságok, ha egy nagyobb és esetleg még a büntetőeljárás idején is veszélyt jelentő bűnszervezet felszámolása a cél. Az úgynevezett diósdi maffiaper negyvenegy vádlottja közül csupán a társaság két bérgyilkosának egyike kapott életfogytiglant, harminc év után azonban ő is szabadulhat, holott a társaság tevékenységét tucatnyi holttest jelzi. A másik hóhér részletes beismerő vallomást tett megbízóira, a merényletek körülményeire, ezért ő húsz év után szabad lehet. A felbujtók esetében a bíróságok ugyancsak nem alkalmazták a legsúlyosabb büntetést, mert ők is kölcsönösen vádalkuztak egymásra, így a kiterjedt bűnszervezet szövevényes ügyeit többé-kevésbé sikerült felgöngyölíteni.
Portik Tamás esetében nem az a valószínű, hogy a későbbiekben esetleg még megállapodhat a hatóságokkal, hanem az, hogy ezt már rég meg is tette. Magáért beszél az a körülmény, hogy a rettegettnek mondott keresztapa gyilkossági ügyeiben korábban első fokon eljáró ügyészség sem tett indítványt életfogytiglanra, ezt csak a Fellebbviteli Főügyészség tette meg a napokban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében. Az sem lenne példa nélkül álló, ha a különböző szintű ügyészségi szervek nem tudnának az egymás által a vádlottakkal kötött megállapodásokról, mert ilyen is előfordult már a hazai igazságszolgáltatás gyakorlatában.
Portik Tamást összes ügyében a Terrorelhárítási Központ kisebb hadserege szállítja a tárgyalásokra, amelyeken az Aranykéz utcai per első fokon eljáró bíróságán egyszer csak elkezdtek rendszeresen megjelenni a tanúvédelmi szolgálat szakemberei, akiknek Portikon kívül láthatólag senki másra nem kellett vigyázniuk a tárgyalóteremben. A Portikra az összes ellene folytatott ügyében súlyosan terhelő vallomásokat tett Radnai László a tanúvédelmiek felbukkanása után minden, a vádpontokat alátámasztani kívánó igyekezete ellenére hamarosan újra a börtönbe került, ahol folytathatta a kecskeméti maffiaperben rá kiszabott tizenkét éves – és furcsa indokolással, egészségügyi okokra hivatkozva korábban félbeszakított – büntetését. Ez azt is jelentheti, hogy a két egykori maffiavezér kölcsönösen tett egymásra terhelő vallomásokat, hisz egykori szövetségesekként jól ismerhetik egymás dédelgetett titkait. Amennyiben Portik is ártani akar Radnainak, akkor utóbbi akár nagy bajba is kerülhet, és neve felvetődhet a kilencvenes évek eddig még feltáratlan ügyeinek vizsgálatában is. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy Radnai László a kecskeméti maffiaperben nem kapott kedvezményt, azaz büntetését az utolsó percig ki kell töltenie. Portik Tamást ugyanakkor sem a már jogerősen lezárt Prisztás-gyilkosság, sem az Aranykéz utcai robbantás elsőfokú perében nem zárták ki a kedvezményből a bíróságok, és erre az ügyészség sem tett indítványt, ami szokatlan gesztusnak tekinthető a hazai joggyakorlatban.
Portik Tamást – állítása szerint – olyan szigorú körülmények között tartják fogva, hogy a külvilággal semmiképp sem érintkezhet, újságot nem olvashat, rádiót nem hallgathat, televíziót nem nézhet, eddigi tárgyalásain azonban ezekhez képest mindig naprakész volt a világ híreiből. Nem lehetne meglepetésnek tekinteni, ha kapcsolattartói egy részének személyazonossága minősített adat – államtitok – lenne, ami megmagyarázhatná a terhelt tájékozottságát. Utóbbira adhatna magyarázatot Portik múltja: az olajos ügyekben elhíresült vállalkozás, az Energol nemcsak a hatalmas haszonnal kecsegtető üzletből vette ki a részét, hanem a korabeli titkosszolgálati szervek egyik fedőcége is volt, amely szoros kapcsolatban lehetett az akkor külföldi diverzánsakciók sorát szervező szlovák társszervekkel. Ismerői nem zárják ki, hogy Portik maga is aktívan részt vett a szolgálatok munkájában, így bízhat abban, hogy korábbi fedett kapcsolatai révén mentőövet kaphat valahonnan, és felcsillan számára a szabadulás lehetősége. Ha nem tud alkut kötni, és sehonnan nem kap segítséget, a jelenlegi állás – a jogerősen lezárt Prisztás-gyilkosság ítélete – szerint a kedvezményei érvényesítésével akkor is öt-hat éven belül szabadulhat büntetéséből.