Pompeji téves dátuma

A történelemkönyvek szerint Kr. u. 79. augusztus 24-én az évezredek óta szunnyadó Vezúv velőtrázó robbanással kitört, és kilométeres magasságba lövellt kőtörmelékeket. Az eget feketére festette a három napon át gomolygó, vulkáni hamuból képződött sötét felhőzet, a lezúduló hét-nyolc méteres hamu- és lapil­litömeg pedig maga alá temette és elpusztította a hegy lábánál fekvő Pompeji városát. A kitörést számtalan földrengés előzte meg, amelynek következtében rengetegen meghaltak és hagyták el a várost. A kitörést megelőző napon a lakosok ráadásul Vulcanus, vagyis a tűz és vulkánok istenének napját ünnepelték, amely az álmoskönyvek szerint sem túl jó jel. Az esemény idejét ifjabb Plinius Tacitus római történetírónak írott levelei alapján határozták meg korábban.

Csakhogy egy, a BBC-n megjelenő hír szerint olasz archeológusok felfedeztek egy szénfeliratot, amely szerint a vulkán minden bizonnyal két hónappal később robbant fel, mint ahogy azt korábban tudtuk. A romváros egy korábban nem kutatott területén bukkantak a faszénnel írt szövegre, amely alatt a római kalendáriumok stílusának megfelelően a következő dátum szerepel: tizenhat nappal november kalendae-ja előtt, ami a jelenleg használt naptárunk szerint október 17. A feliratot – amely évszámot egyébiránt nem tartalmaz – valószínűleg egy, a földrengések után felújított ház falára vihette fel egy építőmunkás. A kutatók szerint csak egyetlen módon maradhatott fent ilyen sokáig az egyébként igen sérülékeny faszénfelirat, mégpedig ha nem sokkal a vulkán kitörése előtt keletkezett. E szerint tehát Pompeji pusztulásának dátuma október 24. – állítják a kutatók. Korábbi feltárások – amelyek során ősszel érő bogyósgyümölcsöket és fűtési célú parázstartókat találtak a romvárosban – már abba az irányba mutattak, hogy a katasztrófa nem augusztusban történhetett. Ezt erősítette meg a most talált lelet.

Hogy ez idáig rosszul tudtuk a dátumot, valószínűleg azért történhetett, mert Plinius levelei nem eredeti formában, hanem másolatként, átiratként maradtak fent, s ezekben több időpont is szerepel, továbbá a tévedésben az ókori és későbbi naptárrendszerek közti eltolódások is közrejátszhattak. Az egyetlen kérdés a felirat kapcsán, hogy valóban Kr. u. 79-ben keletkezett-e. A szakértők egyetérteni látszanak az évszámot illetően, ám ezt csakis közvetett módon van lehetőségük igazolni.

Velence, a veszélyeztetett város

Az UNESCO világörökség listáján szereplő, a Földközi-tenger térségében található Velencét, az aquileiai patriarchális bazilikát, Türoszt és Epheszoszt fenyegeti egyebek mellett a tengerszint emelkedése – mutatott rá egy, a Natures Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány, ahol egy skálán mutatták meg a kulturális kincsek az évszázad végéig éghajlatváltozás által való veszélyeztetettségének fokát. Ezek alapján az olaszországi Velence és a lagúnája – a város évszázadonként tíz centimétert süllyed –, Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája állnak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas. (FP)