Orion: újabb lépés az emberiségnek

Az első, közel négy és fél órás tesztrepülésén embert nem szállító kapszula kétszer megkerülte a Földet, miközben ötezer-nyolcszáz kilométeres magasságba emelkedett, majd 32 200 kilométeres óránkénti sebességre felgyorsulva érkezett vissza a Föld légkörébe. A tizenegy közül kinyílt nyolc ejtőernyője – köztük a három főernyő, amelyek együttes területe kiteszi egy futballpályáét – tizenegy perc alatt ennek ezrelékére lassította, mire leért az óceánba, mintegy ezer kilométerre nyugatra Kalifornia partjaitól.

Charles Bolden, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója a Mars-korszak első napjának nevezte a péntekit, Robert Navias, a NASA vezérlőtermi kommentátora pedig „a létező legtökéletesebb repülésként” jellemezte a kapszula útját. „Íme, az új űrhajód, Amerika” – mondta az Orion visszaérkezése után.

A NASA legutóbb negyvenkét éve – az utolsó holdra szállás alkalmával – küldött űrhajót kétezer kilométernél magasabbra. A tegnapi próbarepülés célja az volt, hogy teszteljék az űrhajó legkockázatosabb ré­szeit, így a hőpajzsot, az ejtőernyőket és a leváló részeket. Részben a küldetés kockázatai miatt döntöttek úgy, hogy legénység nélkül bocsátják fel az Oriont. A teszt fő eredménye, hogy a kapszula műszereit nem zavarta meg az űrbéli háttérsugárzás, és a modul kibírta a Föld légterébe való visszalépésekor keletkező kétezer-kétszáz fokos hőmérsékletet.

A nyolc éve indult, eddig mintegy kilencmilliárd dollárt felemésztő Orion-program hosszú távú célja, hogy a Lockeed Martin vállalat által gyártott modul a 2030-as években űrhajósokat jutasson a Marsra. A NASA tervei szerint az első Orion, amely legénységgel repül majd, leghamarabb 2021-ben startol.

---

Épül a Hubble vetélytársa

Tizenötször élesebb felvételeket készíthet a Hubble űrtávcsőnél az úgynevezett Európai Extrém Nagy Teleszkóp, az E-ELT, a száraz éghajlatáról és tiszta égboltjáról ismert chilei Atacama sivatagban felépítendő berendezés az univerzum születésének kutatásában, valamint a Naprendszeren kívüli lakható bolygók feltérképezésében segíti majd a csillagászokat. Üzemeltetője az Európai Déli Obszervatórium lesz, amelynek vezetői csütörtökön döntötték el, hogy egymilliárd eurót biztosítanak az építkezés első ütemére. Az óriás távcső tükörátmérője harminckilenc méter lesz, összehasonlításképpen a mai legnagyobb teleszkópok esetében ez nyolc-tíz méter. Az E-ELT több mint tizenhárommilliárd fényévre lesz képes kitekinteni az univerzumba.
(CST)

---

Közel hatmilliárd euró űrprojektekre

Az Európai Űrügynökség tagállamai Luxemburgban rendkívüli ülésen tárgyaltak a napokban az új európai hordozórakéta fejlesztéséről. A megbeszélésen szó volt a Nemzetközi Űrállomás fejlesztéséről és egy Mars-misszióról is. A találkozó résztvevői végül 5,94 milliárd eurót szavaztak meg a következő évek fontosabb űrprojektjeinek, és jóváhagyták az Ariane–6 hordozórakéta fejlesztését is. A miniszterek nemcsak az Ariane-projektnek szavaztak meg négymilliárd eurót, hanem a kisebb Vega-rakéták fejlesztésének is; a tervek szerint a két modell a jövőben ugyanazt a hajtóművet fogja használni. A jelenleg használt Ariane–5 a kilencvenes évek közepe óta áll rendszerben, főleg távközlési műholdak felbocsátására használták.
(CST)