Krónika
Nobel-békedíj: tunéziaiaké az elismerés
Megmentették hazájukat a polgárháború küszöbén
A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda tegnap a Nobel-békedíjat. A norvégiai Nobel-bizottság indokolása szerint az észak-afrikai ország négy társadalmi, illetve szakmai szervezetét tömörítő egyesülés azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy alternatív, békés politikai folyamatot indított el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott. A kvartett tagjai a tunéziai társadalom négy legjelentősebb szervezete, a Tunéziai Általános Munkásszakszervezet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció, a Tunéziai Emberi Jogi Liga és a Tunéziai Ügyvédi Kamara.
A Nobel-díjat a mostaniakkal együtt immár százhuszonkilenc kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala pedig kétszer is megkapta, a listán jelenleg százhárom magánszemély és huszonhárom szervezet szerepel. A Nobel-békedíjasok között van mások mellett a világhírű albán származású apáca, a boldoggá avatott Kalkuttai Teréz anya is , akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki.
Elismeréssel fogadták tegnap Európában, hogy a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett lett az idei díjazott, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében azt írta, hogy a fenti tunéziai szervezetek megmutatták Észak-Afrikának és a Közel-Keletnek a zűrzavarból kivezető demokratikus utat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a Twitteren tette közzé megjegyezését, amely szerint márciusban járt Tunéziában, így megérti, hogy az oslói bizottság miért a négy említett szervezetet tüntette ki. A Nobel-békedíjra korábban legesélyesebbnek tartott jelölt, Angela Merkel német kancellár kiválónak nevezte a döntést.
Francois Hollande francia elnök szerint az elismerés szentesíti a tunéziai demokratikus átmenet sikerét. A szintén Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök kijelentette: az idei kitüntetés a tunéziai szervezetek tevékenységének dicsérete. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelynek sorsáról nem az alapító, Alfred Nobel hazájában, Svédországban, hanem Norvégiában döntenek. Az oslói helyszínről Nobel rendelkezett, halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, ám a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt.
A Nobel-díjat a mostaniakkal együtt immár százhuszonkilenc kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala pedig kétszer is megkapta, a listán jelenleg százhárom magánszemély és huszonhárom szervezet szerepel. A Nobel-békedíjasok között van mások mellett a világhírű albán származású apáca, a boldoggá avatott Kalkuttai Teréz anya is , akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki.
Elismeréssel fogadták tegnap Európában, hogy a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett lett az idei díjazott, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében azt írta, hogy a fenti tunéziai szervezetek megmutatták Észak-Afrikának és a Közel-Keletnek a zűrzavarból kivezető demokratikus utat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a Twitteren tette közzé megjegyezését, amely szerint márciusban járt Tunéziában, így megérti, hogy az oslói bizottság miért a négy említett szervezetet tüntette ki. A Nobel-békedíjra korábban legesélyesebbnek tartott jelölt, Angela Merkel német kancellár kiválónak nevezte a döntést.
Francois Hollande francia elnök szerint az elismerés szentesíti a tunéziai demokratikus átmenet sikerét. A szintén Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök kijelentette: az idei kitüntetés a tunéziai szervezetek tevékenységének dicsérete. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelynek sorsáról nem az alapító, Alfred Nobel hazájában, Svédországban, hanem Norvégiában döntenek. Az oslói helyszínről Nobel rendelkezett, halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, ám a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt.