Krónika
"Nem mondjuk meg, hogy mikor indítunk támadást, de támadást indítunk majd"
Trump nem jelentett be konkrét csapatnövelést Afganisztánban
Az elnök az arlingtoni Fort Myer támaszponton hangsúlyozta: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem időpontot jelöl meg, hanem a feltételek teljesülését tartja fontosnak a sikerhez. Hozzátette: emiatt nem akar az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni. Mint mondta, "nem kell, hogy az ellenségeink tudjanak minderről".
"Nem mondjuk meg, hogy mikor indítunk támadást, de támadást indítunk majd" - fogalmazott Trump. Kijelentette: talán még az is elképzelhető, hogy politikai megállapodás születhet majd a tálibok egyes elemeinek bevonásával. Hozzátette azonban: senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán.
A NATO főtitkára üdvözölte Washington új afganisztáni stratégiáját
A német védelmi miniszer is pozitívan értékelte az amerikai döntést
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter üdvözölte, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja az afganisztáni missziót. A politikus kedden úgy fogalmazott, értékelendő, hogy az amerikai vezetés az aktuális helyzet függvényében határoz a további lépésekről, nem pedig a "választási naptárhoz" igazítja a döntéseit. Arra a kérdésre, hogy Németország növeli-e a jövőben az Afganisztánban jelen lévő katonáinak számát, azt válaszolta, hogy tavaly 18 százalékkal emelték a bevetésben részt vevők létszámát, mialatt más országok kivonták csapataikat. Jelenleg azonban nem terveznek bővítést - tette hozzá. A német szövetségi hadsereg (Bundeswehr) 2002 óta van jelen Afganisztánban, jelenleg mintegy 930 német katona szolgál ott.
Jens Soltenberg NATO-főtitkár üdvözölte kedden az Egyesült Államok Afganisztánt és a dél-ázsiai régiót érintő, feltétekhez kötött stratégiáját, és kijelentette, a katonai szövetség elkötelezett e stratégia mellett. A főtitkár emlékeztetett: a NATO és szövetséges partnerei már elkötelezték magukat amellett, hogy növelik jelenlétünket Afganisztánban. Az utóbbi hetekben több mint tizenöt ország tett ígéretet további katonai hozzájárulásra, amely az afgán különleges erők és a légierő fejlesztésére, a kiképzésre, valamint katonai irányítás javítására fektet különleges hangsúlyt. A szövetség célja továbbra is annak biztosítása, hogy Afganisztán soha többé ne legyen biztonságos menedék a saját országuk ellen forduló terroristák számára - húzta alá.
Kijelentette, az észak-atlanti szövetség minden afgánt a tárgyalások útján elérhető, fenntartható békét hozó politikai rendezésre ösztönöz. A főtitkár emellett arra kérte a térség országait, hogy támogassák a megbékélést, és járuljanak hozzá egy stabil és biztonságos Afganisztán megteremtéséhez.
A NATO az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követően döntött az afganisztáni jelenlét mellett, jelenleg 12 ezer szövetséges katona teljesít szolgálatot a közép-ázsiai országban. A katonai szövetség támogatásával az afganisztáni kormányerők mintegy 350 ezer katonával és rendőrrel és biztonsági szakemberrel rendelkeznek.
A NATO júniusban, védelmi minisztereinek találkozóján döntött afganisztáni jelenlétének növelése mellett a béketeremtés és a stabilitás megtartása érdekében. A szövetség a terrorizmussal és belső feszültségekkel küzdő közép-ázsiai országban tanácsadással és kiképzéssel nyújt segítséget a helyi kormányerőknek, a kormányellenes muzulmán tálib felkelők elleni harci műveletekben nem vesz részt.
Az afgán elnök örömmel fogadta az Egyesült Államok kiállását országa mellett
Üdvözölte az Egyesült Államok szilárd elkötelezettségét országa mellett kedden Asraf Gáni afgán elnök. Gáni az ország második legnagyobb városában állomásozó kormánycsapatokat felkeresve hangoztatta: "Történelmi nap ez számunkra, Amerika megmutatta, hogy időbeli korlátok nélkül velünk van". Az afganisztáni tálibokhoz szólva azt mondta,"nem nyerhetik meg ezt a háborút. A békéhez és a tárgyalásokhoz vezető utak nyitva állnak számukra".
A közösségi hálóra feltett közleményben Gáni hangoztatta, hogy az amerikai csapatok gyors visszavonásának feladása Washington "szilárd elkötelezettségről tesz tanúbizonyságot". Kormánya mindennél előbbre helyezi a törékeny afgán demokratikus folyamatot gyengítő korrupció felszámolására kidolgozott szigorú reformprogram megvalósítását. Üdvözölte azt is, hogy Washington az afganisztáni biztonság kérdését egy regionális folyamat részének tekinti.Gáni végezetül kiemelte, soha nem volt ilyen erős a partneri viszony Afganisztán és az Egyesült Államok között annak érdekében, hogy véget vessenek a terrorista veszélynek.
Az AP amerikai hírügynökség beszámolójában azt írta, az afgánok örömmel fogadták, hogy Trump hétfői beszédében éles szavakkal illette Pakisztánt, mert menedéket nyújt az Afganisztán az amerikai katonákat meggyilkoló szélsőségeseknek.
Pakisztánban ugyanakkor elemzők arra figyelmeztettek, hogy Iszlámábád, "az egyedüli tettes" elszigetelésével csak növekedhet az olyan regionális szereplők befolyása, mint Oroszország, Kína, sőt még Iráné is.
Imtiaz Gul, az iszlámábádi székhelyű Biztonsági Kutatások és Tanulmányok Központjának igazgatója szerint Trump Pakisztánnak címzett vádjai hasonlatosak az amerikai elnökök által az elmúlt 15 évben mondottakhoz.
Az AP azt is írta, hogy az afgán fővárosban, Kabulban sokan tartanak a helyzet rosszabbodásától, fájlalva a büntetlenül folytatott korrupciót, a magas munkanélküliségi arányt, valamint a merényletek növekvő számát.
Republikánus párti politikusok dicsérték, demokrata pártiak hiányosnak vélik Donald Trump amerikai elnök hétfőn este felvázolt afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját.
Republikánusok dicsérik, demokraták hiányosnak vélik a stratégiát
Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor a beszéd után percekkel elégedettségét fejezte ki a felvázolt afganisztáni és dél-ázsiai stratégiával. "Büszke vagyok az elnökre" - mondta a Fox televíziónak a Trumpot többnyire éles kritikával illető politikus. Graham szenátor kijelentette, hogy szerinte az elnöknek "megvan a bölcsessége és az erkölcsi bátorsága ahhoz, hogy a tábornokaira hallgasson és az ő tanácsaikat fogadja meg".
John McCain arizonai republikánus szenátor - szintén Trump egyik bírálója - közleményben örvendezett az elnöki beszédnek. A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöki tisztét is betöltő McCain szerint "nagy lépés történt a megfelelő irányba". Az agydaganata miatt Arizonában kezelés alatt álló McCain azt hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint most az elnök "átlendített bennünket az előző kormányzat csupán a vereséget elodázó kudarcos stratégiáján".
Dicsérte az új stratégiát Paul Ryan házelnök is, Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi csoportjának vezetője pedig azt emelte ki, hogy az új stratégia "körültekintő és gondos". Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke elégedettségének adott hangot "a kijelölt irány" miatt, és hozzátette, hogy várja az új stratégia részleteit is.
A nyilatkozó demokrata párti politikusok az egyértelmű tényeket és a részleteket hiányolták. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata frakciójának vezetője közleményében leszögezte, hogy a részletek hiánya "komoly kérdéseket" vet fel. Kirsten Gillibrand, New York állam szenátora szerint a beszédből "szörnyen hiányoztak" a konkrétumok és a részletek, egy arizonai demokrata párti képviselő, Ruben Gallego pedig úgy vélte, hogy Donald Trump "az előző kormányzatok hibáit ismétli meg".
Berlin elégedett
A német védelmi miniszter üdvözölte, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja az afganisztáni missziót. Ursula von der Leyen kedden úgy fogalmazott, értékelendő, hogy az amerikai vezetés az aktuális helyzet függvényében határoz a további lépésekről, nem pedig a "választási naptárhoz" igazítja a döntéseit.
Arra a kérdésre, hogy Németország növeli-e a jövőben az Afganisztánban jelen lévő katonáinak számát, azt válaszolta, hogy tavaly 18 százalékkal emelték a bevetésben részt vevők létszámát, mialatt más országok kivonták csapataikat. Jelenleg azonban nem terveznek bővítést - tette hozzá.
A német szövetségi hadsereg (Bundeswehr) 2002 óta van jelen Afganisztánban, jelenleg mintegy 930 német katona szolgál ott.
Donald Trump amerikai elnök az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton kedden elmondott beszédében vázolta fel kormánya új afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját. Hangsúlyozta: nem a nemzetépítésért, hanem a terroristák ellen küzd, szövetségeseivel összefogva. A kivonulásra nem szabott meg határidőt, hanem a célok teljesülésétől és az afgán kormányzat együttműködésétől tette azt függővé. Jelenleg 8400 amerikai katona állomásozik Afganisztánban, de a hadsereg vezetése szerint néhány ezerrel növelni kellene a számukat. Az amerikai elnök azonban nem említette a tervezett csapaterősítés pontos számait.
Tillerson: Pakisztánnak változtatnia kell magatartásán
Pakisztánnak változtatnia kell magatartásán és Afganisztánnal kapcsolatos politikáján - jelentette ki keddi sajtókonferenciáján Washingtonban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, aki szólt az afganisztáni helyzetről és Észak-Koreáról is.
Az amerikai diplomácia irányítója a sajtótájékoztató kezdetén Afganisztánról szólt, s megismételte a Donald Trump elnök hétfői beszédében elhangzottakat: az amerikai kormányzat nem tetszőleges határidőkhöz, hanem a helyszínen tapasztalható körülményekhez igazítja diplomáciáját.
Rex Tillerson közölte: az amerikai hadsereg esetleges afganisztáni csapatnöveléséről még nincs döntés, megfelelő időben bejelentik majd. Hangsúlyozta, hogy Washington a korrupcióellenes küzdelemre is összpontosít majd Afganisztánban, különös figyelemmel a segélyek és adományok körüli korrupciógyanús ügyletekre. Washington az afgán helyzet rendezéséhez Pakisztán és India közreműködését is igénybe veszi - mondta Tillerson. Közölte azt is, hogy az amerikai kormányzat egyeztetéseket folytatott Kínával, Oroszországgal és az Arab-öböl menti államokkal arról, milyen szerepet vállalhatnak majd Afganisztánban.
Tillerson leszögezte, hogy Iszlámábádnak feltétlenül változtatnia kell az Afganisztánnal folytatott politikáján, valamint azon, hogy menedéket nyújt terrorszervezeteknek, amelyek terrorakciókat tervelnek ki és hajtanak végre amerikai polgárok és amerikai érdekeltségek ellen. "Az Egyesült Államok bizalma fogytán van" - fogalmazott, és kifejtette, hogy Washington csökkentheti az országnak nyújtott segélyeket és katonai támogatást. Az egyik újságíró felvetésére, miszerint e döntéssel az amerikai kormány destabilizálhatja Pakisztánt, Tillerson elismerte, hogy ennek megvan a kockázata, de megismételte, hogy Washington mindenképpen feltételekhez köti majd a további támogatást. E feltételeket, és általában Washington elvárásait, hamarosan megtárgyalják a pakisztáni vezetéssel - szögezte le.
A miniszter üdvözölte, hogy Észak-Korea az ENSZ-szankciókról szóló döntés óta visszafogottságot tanúsít. "Nem volt rakétakísérlet vagy provokatív cselekedet Észak-Korea részéről az ENSZ Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása óta" - fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy ez csak az első jel - amelyre az amerikai kormány várt -, és Phenjan kész lesz a feszültség csökkentésére. "S talán a közeli jövőben némi párbeszéd is megindulhat közöttünk" - mondta.