Magyarok a kurd történelem nyomában

A kurd történelem fontos helyszínét, az észak-iraki Dvin várát és környékét térképezte fel a magyar-kurd régészeti expedíció. Major Balázs egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az erbili Szaladin Egyetem együttműködésében megvalósuló ötéves kutatási program magyar vezetője a távirati irodának elmondta, az Erbili kormányzóság kurdok lakta területén végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi, mivel több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. Ismertetése szerint ezen a zord, de festői vidéken álltak a középkori és kora újkori Kurdisztán várai, amelyek „szinte teljesen kutatlanok, így komoly új ismeretanyagot rejtenek”. Közülük is kiemelkedik a hegygerincen álló festői Dvin vára és környéke, amelynek feltárására és teljes dokumentálására a magyarokat kérte fel a Kurdisztáni Regionális Kormány Régészeti Főigazgatósága. Major Balázs megjegyezte, a program az oktatási együttműködésre is nagyszerű lehetőséget kínál Kurdisztán legrangosabb egyetemével.

A koncessziós szerződést hosszú előkészítés és terepszemlék után novemberben kötötték meg, s utána rögtön elkezdődött a helyszíni munka. A most befejeződött első szezonban az új lelőhelyek felfedezését is eredményező terepbejárás mellett építészeti felméréseket végeztek, elkészítették a vár és a várhegy teljes 3D-s szkennelését, valamint légi fotózást és geofizikai felméréseket is folytattak. Hatalmas adatállomány jött létre, amelyből Major Balázs szerint hamarosan az is kiderülhet, hogy a vár milyen szakaszokban épült, és mekkora lehetett az erődítés.

„A terület egy részét törmelék borítja, de a várhegy lankásabb részein a jelek szerint végig épületek lehettek. Nehéz meghatározni, hogy mekkora volt a korai vár kiterjedése, melyik település miként kapcsolódott az erődítményhez” – magyarázta Major Balázs, aki a várral szemben álló sziklaplatón magasodó hatalmas épületegyüttest, valamint az itt található temetőt hozta fel példaként.