Lehet, utoljára állítjuk át az óráinkat

Az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslat a nyári időszámítás használatát véglegesítené. A kétfajta időmérésnek eredetileg szimbolikus jelentősége is van, mert a télivel Európa nyugati feléhez tartozunk, a plusz egy órával viszont Romániával és Ukrajnával kerülünk azonos időzónába.

A kérdés azért kerülhetett elő, mert az Európai Unió, bár azt irányozza elő, hogy a tavaszi és az őszi óraátállításoknak a tagországoknál ugyanakkor kell megtörténniük, arra nem tér ki, hogy az egyes országoknak kell-e kétféle időszámítást használniuk.

A kettős órahasználatot már a kezdetekkor is az energiamegtakarítás jegyében kezdték alkalmazni, nálunk a nyolcvanas évek elején véglegesítették. A világtérképet nézve Afrika lényegében sosem használta, a legtöbb ázsiai országban pedig már kivezették. Az átállítás támogatói máig jelentős energiamegtakarítással érvelnek, ugyanis az órák előbbre tekerése a világos napszak jobb kihasználásához igazodott, ezért is van, hogy a tavaszi napéjegyenlőséghez közeli napokban kell órát átállítani.

Ellenzői viszont már jóval több érvet felhoznak. Ezek szerint már egyáltalán nem spórolunk meg annyi elektromos energiát, mint három és fél évtizede, a nyári áramfelhasználás a klímaberendezések működtetése és a nagyobb teljesítményű háztartási eszközök miatt alig tíz százalékkal kisebb, mint a leghidegebb évszakban.

A kieső – télen pedig a hozzáadódó – egy óra rendszeres zavarként jelentkezik a tömegközlekedés menetrendjében, és a tavasszal elvett egy órának több kedvezőtlen élettani hatását is kimutatták. Koncentrációzavar lép fel, aminek az egyik legkomolyabb hatása, hogy az óraátállítást követő hétfőn megsokszorozódik a balesetek száma, de a pulzust és a vérnyomást is kedvezőtlenül befolyásolja. Az idén holnapra virradóra kell hajnali kettőről háromra állítani az órákat.