AA
2015. február 6. péntek. 0:02
Frissítve: 2015. február 6. 9:47
Meglehet, hogy február 6-át sokan egy átlagos, szürke hétköznapnak vélik, főleg amennyiben az hétköznapra esik, mint ahogy az idén is. Pedig nem az. Semmi esetre sem átlagos. Ma tartjuk ugyanis a magyar rádiótechnikai fegyvernem napját. Február 6-án arra a jeles eseményre emlékezünk, amikor 1946-ban Bay Zoltán és kutatócsoportja, a világon egyedülálló módszerrel megmérte a Föld–Hold-távolságot. Ezzel a méréssel írta fel magát Magyarország a világ űrkutatóinak térképére. Akkor megmértük, milyen messze van, de mennyivel jutottunk közelebb azóta a Holdhoz?
Puli. MTI Fotó: Illyés Tibor
Az eltelt csaknem hetven évben Magyarország – ha nem is a nagyhatalmakhoz mért ütemben – kivette a részét az űrkutatásból, több űrprogramban keretében is, természetesen külföldi kooperációban. A magyar űrkutatók közösségét 2010-ben Magyar Örökség díjjal is kitüntették. Járt fent hazánkat képviselve Farkas Bertalan, és a magyar származású Charles Simonyi is részt vett egy csillagközi turistautazáson (utóbbi egyébként fia annak a Simonyinak, aki meghatározó fizikusként részt vett Bay Zoltán kutatócsoportjának munkájában). Lőttünk már fel Pille nevű sugárzásmérőt, Maszatnak keresztelt rádióműholdat, a Google Lunar XPRIZE nevű versenyének résztvevőjeként pedig Dr. Pacher Tibor és csapata várhatóan másfél éven belül küldi fel Pulit, az első járművet. Internetes szavazáson az is eldőlt, hogy Puli Weöres Sándor sorait viszi magával a hosszú útra: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: / Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Természetesen az űrkutatásnak elsősorban anyagi korlátai vannak, hiszen csak azok az országok tudnak kiemelkedően teljesíteni az univerzum tanulmányozásában, amelyeknek ehhez megfelelő büdzsé áll a rendelkezésükre. És hogy mennyi az a pénz? A határ valószínűleg a csillagos ég.
