Készüljünk fel az éghajlati változásokra

Az államfő az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aktuális kérdésekről szólva elmondta, hogy fenntartható fejlődés helyett érdemes lenne inkább környezeti fenntarthatóságról beszélni, és azt a középpontba állítani.

Áder beszédében egyebek között kitért a légkör szén-dioxid-szintjének növekedésére, a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási viszonyokra, veszélyekre és természeti katasztrófákra is. Az 1980 és 2006 közötti adatok szerint az Európai Unió- ban és az Egyesült Államokban is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, jelentős volt viszont a növekedés Ázsiában, elsősorban Kínában. A keleti ország a teljes kibocsátásban megelőzte ugyan Amerikát, ahol azonban az egy főre jutó kibocsátás még mindig három és félszerese a kínainak.

Washington nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, de csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, amit Kína várhatóan 2030-ig még növelni fog, és csak utána kezd el csökkenteni – mondta a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott: messze van a világ attól, hogy két Celsius-fokon belül tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést, és úgy tűnik, ez reális célként a jövő év végén Párizsban tartandó tárgyalásokon sem tűzhető ki.

Kitért arra is, hogy a klímaváltozás a Föld édesvizeit is veszélyezteti. Várhatóan 2050-re kilencmilliárdra nő az emberiség lélekszáma, legalább hatvan százalékkal emelkedik az élelmiszer-fogyasztás és minimum húsz százalékkal a vízfogyasztás. Ahol elfogy a víz, elfogy az élelem is, és megindul a migráció, illetve háborús konfliktusok veszélye fenyeget.

Az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is tapasztalhatók. A köztársasági elnök előadásában példaként említette, hogy a folyók vízszintje korábban soha nem látott módon változik, ezért feltétlenül folytatni kell a Vásárhelyi-tervet.

Megöltek egy indián aktivistát

Megöltek egy ecuadori indián vezetőt, környezetvédelmi aktivistát, mielőtt a perui ENSZ-klímakonferenciára utazott volna, hogy tiltakozzon egy kínai tulajdonban lévő rézbánya létesítése ellen a törzs ősi földjén. José Chumapi, a suar indiánok szövetségének elnöke az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a múlt héten találták meg José Tendetza bomlásnak indult holttestét egy folyóban, az ország egyik távoli részén. Tendetza remélte, hogy az ENSZ-klímakonferencia elé tudja vinni a bányanyitás ügyét – mondta Chumapi. Domingo Ankuash, a suar törzs egy volt vezetője szerint az ecuadori kormány anélkül adta oda a bányavállalatnak a földjüket, hogy erről bárkivel konzultált volna. A tizenkét napig tartó limai klímakonferencia egy héttel ezelőtt nyílt meg több mint százkilencven ország képviselőinek részvételével. (MK)