Krónika
Kérdéses a párizsi klímacsúcs sikere
Hat éve Koppenhágában tizenhárom nap után még egy közös zárónyilatkozat elfogadásában sem tudtak megegyezni a szakemberek
Az ENSZ huszonegyedik, sokak által civilizációnk szempontjából sorsdöntőnek tartott klímacsúcsa november utolsó napján kezdődik, és tizenegy napon át tart majd a francia főváros mellett lévő Le Bourget városban. A megállapodás célja olyan szerződés megkötése, amely garantálja, hogy az emberiség a mostani évszázad végéig képes két Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet-emelkedést. A párizsi klímakonferencia előkészületei alatt a legutóbbi időszakban már a korábban bizakodók is szkeptikus hangokat hallattak. Ezeket erősíti, hogy az algériai Ahmed Djoghlaf és az amerikai Daniel Reifsnyder, a tanácskozás két társelnöke által jegyzett megállapodástervezetet a százharmincnégy fejlődő országot, közöttük Kínát, Indiát, több afrikai, ázsiai és latin-amerikai államot tömörítő G77-csoport már a tegnap kezdődött értekezlet előtt komoly fenntartásait fejezte ki. Az afrikai csoport képviselői kijelentették, hogy a dokumentum nem lehet tárgyalási alap, mert kiegyensúlyozatlan, és nem tükrözi a fekete kontinens országainak álláspontját.
Tegnapig százötven olyan állam adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, a felmelegedés ütemének visszaszorítására tett vállalásait, amelyek az üvegházhatású gázok kilencven százalékát bocsátják ki. Szakértők szerint ha ezen elképzelések szerint kezdődik el az érdemi munka, akkor az átlaghőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedik, ami lényegesen elmarad a kívánatos értéktől, de mindenképpen kedvezőbb a négy-öt fokos felmelegedésnél, amit tétlenség esetére prognosztizáltak a szakemberek.
A fejlődő országok egyre nagyobb hányada követeli a fejlett államok pénzbeli és technikai segítségét, hogy lépést tudjanak tartani a védekezésben, ugyanakkor várják azt a százmillió dollárt, amelynek folyósítására a hat évvel ezelőtti koppenhágai klímacsúcson kaptak ígéretet a gazdag országoktól. A felmelegedés elleni munkára felajánlott összeg hatvan százalékát ugyan már megkapták a rászoruló államok, de a fennmaradó negyvenmilliárd dollár összegyűjtéséről egyelőre hírek sincsenek. Utóbbi körülmény rímel a koppenhágai tanácskozás sikertelenségére, a kudarcba fulladt klímacsúcson tizenhárom napos ülésezés után a résztvevők még a zárónyilatkozat tartalmában sem tudtak megállapodni.
Tegnapig százötven olyan állam adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, a felmelegedés ütemének visszaszorítására tett vállalásait, amelyek az üvegházhatású gázok kilencven százalékát bocsátják ki. Szakértők szerint ha ezen elképzelések szerint kezdődik el az érdemi munka, akkor az átlaghőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedik, ami lényegesen elmarad a kívánatos értéktől, de mindenképpen kedvezőbb a négy-öt fokos felmelegedésnél, amit tétlenség esetére prognosztizáltak a szakemberek.
A fejlődő országok egyre nagyobb hányada követeli a fejlett államok pénzbeli és technikai segítségét, hogy lépést tudjanak tartani a védekezésben, ugyanakkor várják azt a százmillió dollárt, amelynek folyósítására a hat évvel ezelőtti koppenhágai klímacsúcson kaptak ígéretet a gazdag országoktól. A felmelegedés elleni munkára felajánlott összeg hatvan százalékát ugyan már megkapták a rászoruló államok, de a fennmaradó negyvenmilliárd dollár összegyűjtéséről egyelőre hírek sincsenek. Utóbbi körülmény rímel a koppenhágai tanácskozás sikertelenségére, a kudarcba fulladt klímacsúcson tizenhárom napos ülésezés után a résztvevők még a zárónyilatkozat tartalmában sem tudtak megállapodni.