Krónika

Kanyarójárvány tombol Romániában

A hatóságok hivatalosan hat halálos áldozatot és több mint ezerháromszáz fertőzöttet jelentettek be – Egyikük sem volt beoltva

Legalább hatan vesztették életüket, és több mint ezerháromszázan betegedtek meg Romániában a kanyaró szövődményei miatt. Az áldozatok egyike sem volt beoltva a kór ellen, amely elsősorban a csecsemőket veszélyezteti. A lapunknak nyilatkozó gyermekorvos az egy év alattiak fokozott védelmére hívta fel a figyelmet.

Halált okozó vírus közelít Magyarország felé, Romániában ugyanis terjed a kanyaró, amely a legtöbb áldozatát a hazánkkal szomszédos Arad megyében szedi, ott négy gyermek és egy felnőtt halt bele a kór szövődményeibe. A járványnak már hat halálos áldozata van az országban - írta a Maszol.ro nevű romániai hírportál a hivatalos bejelentésekre hivatkozva. A hatóságok szerint országos szinten a múlt hétig ezerháromszáznyolc esetet diagnosztizáltak az idén. Ebből háromszázhatvanhármat Arad, kétszáztizenhármat Maros, száznegyvennyolcat Temes, százhuszonkilencet pedig Beszterce-Naszód megyéből jelentettek. Míg Kovászna megyében egyetlen esetről sem tudnak, addig Hargitában hét megbetegedést jeleztek, Kolozs megyében kilencvenre nőtt az esetek száma, Biharban huszonkét, Hunyad megyében tizennyolc, Szilágyban tizenöt esetről van tudomásuk.

Az egészségügyi hatóságok szerint az áldozatok egyike sem volt beoltva kanyaró ellen, hárman közülük krónikus betegségben is szenvedtek, ami hozzájárult a szövődmények kialakulásához. Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság sajtószóvivője, Mihaela Catu szerint jelenleg tíz fertőzési góc van a megyében. Elmondta, a legveszélyeztetettebb korosztály az egy és négy év közötti gyermekeké. Hozzátette, a múlt héten nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz elleni oltás beadását kérték, közöttük olyanok is vannak, akik eddig határozottan elutasították, hogy gyermekük megkapja a vakcinát.

A veszélyes kór elleni harc sikerei ellenére naponta még mindig négyszáz gyermek hal meg a kanyaró miatt - ismertette a napokban az Egészségügyi Világszervezet. A legtöbb áldozat Afrika és Ázsia szegényebb országaiban veszítette életét a kór következtében. A fejlett országok sem élveznek teljes védelmet, tavaly ugyanis Németországban az oltási arány csökkenésével jelentősen nőtt a kanyarósok száma.


Veszélyes kór a vöröshimlő

A kanyaró egy vírus által okozott, veszélyes emberi megbetegedés, a köznyelv vöröshimlőként is említi, azonban nincs köze a rózsa-, a bárány- vagy a fekete­himlőhöz. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után kilenc–tizenegy nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint kialakulhat agyvelőgyulladás, utóbbi akár évekkel a fertőződés után is. A kanyaróval felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések is, a betegség lefolyása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. (FP)


Fokozottan kell figyelni az egyéves kor alattiakra

5 perces interjú: Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke

- Mekkora veszélyt jelent a Magyarországon élőkre a Romániában terjedő kanyarójárvány?

- Magyarország, illetve az itt élők jó helyzetben vannak a romániai kanyarójárvány szempontjából, mert az emberek döntő többsége gyermekkorában megkapta a kór elleni védőoltást. Ennek beadása a kilencvenes évek eleje óta újra kötelező, a kicsik az elsőt tizenöt hónapos, a másodikat pedig hatodik osztályos korukban kapják meg.

- A kanyaró elsősorban gyermekkori betegség, de Romániából is érkezett hír felnőtt áldozatról. Az idősebbek mennyire védettek e betegséggel szemben?

- Mivel a rendszerváltozás előtt a nagy járványokat megelőző védőoltásokra vonatkozó előírások lényegesen szigorúbbak voltak, elmondható, hogy az ötven év alatti magyarok között szinte senki sincs, aki ne élvezne védettséget. Ez alól csak az a néhány ember lehet kivétel, akinek szülei nem engedték beadni a vakcinákat.

- Romániában akkor miért alakult ki ilyen drámai helyzet?

- Korábban Romániában sem fordulhatott volna elő ilyesmi, a szocializmus korában az egész keleti blokkban lényegesen szigorúbb szabályok voltak érvényben. Nem véletlen, hogy ezek semmibevétele miatt több nagy  járvány Ukrajnából és Romániából indult el.

- Mit gondol, veszélyben lehetnek a védőoltáson még át nem esett gyerekek?

- Igen. Egyéves kor alatt a a csecsemők valóban ki vannak téve a kanyaró szövődményeinek, ezért azt tanácsolom az ilyen korú gyermekeket nevelő családoknak, hogy semmiképpen ne engedjék olyan embert a kicsik közelébe, akikről tudható, hogy Románia felől jött, járt arra, érintkezett ottaniakkal, mert a kórokozót akkor is hordozhatja, ha nem beteg. (CST)