Krónika
Honfitársaink a felfedezők nyomdokain
Vitorlással szelték át az északnyugati átjárót
Sikerüket növeli, hogy az expedíciót saját, tizenegy méteres vitorlásukkal teljesítették, és azon részt vett a Balaton házaspár tizenkilenc éves lánya és hatéves fiúk is, akinek a születésnapját az út alatt ünnepelték meg. A család tagjai július közepén indultak el hajójukkal a Grönland nyugati partján fekvő Sisimiut városából, majd két hónappal később érkeztek meg a Kanada északnyugati területei-
hez tartozó Tuktoyaktukba.
Az északnyugati átjáró Kanada északi partjai mentén, a Jeges-tengeren át köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt. Létezésére már Amerika felfedezése után is születtek teóriák, majd számos expedíció indult a felkutatására. A 15. században indított keresések közben a legtöbb misszió szinte összes tagja odaveszett, ezért aztán idővel már a nemzetközi tekintéllyel rendelkező, tapasztalt hajósok közül is többen kételkedni kezdtek az átjáró létezésében. A sarkvidéki időjárás miatt a csatornát összefüggő jég borítja, amely csak nyaranta repedezik meg annyira, hogy hajóval és nem kevés szerencsével át lehessen kelni rajta.
A korábban az egyik leginkább dokumentált, a szerencsének azonban híján lévő kutatóexpedíciót a híres felfedező, John Franklin vezette 1845-ben, az úton a több száz fős legénység minden tagja odaveszett. Franklinékat keresve több mentőexpedíció indult útnak, az átjáró környékét már ők térképezték fel alaposabban, ami megkönnyítette a későbbi utazók dolgát. Az északnyugati átjárón a Déli-sark későbbi meghódítója, Roald Amundsen és az általa vezetett expedíció veszteségek nélkül hajózott át elsőként 1906-ban.