Krónika

Honfitársaink a felfedezők nyomdokain

Vitorlással szelték át az északnyugati átjárót

Első alkalommal jutottak át magyar hajósok az egyik legnehezebben átszelhető tengeri útvonalon, az úgynevezett északnyugati átjárón. Balaton Zoltán és családja négyezer kilométer megtétele után érte el úti célját.

Sikerüket növeli, hogy az expedíciót saját, tizenegy méteres vitorlásukkal teljesítették, és azon részt vett a Balaton házaspár tizenkilenc éves lánya és hatéves fiúk is, akinek a születésnapját az út alatt ünnepelték meg. A család tagjai július közepén indultak el hajójukkal a Grönland nyugati partján fekvő Sisimiut városából, majd két hónappal később érkeztek meg a Kanada északnyugati területei-
hez tartozó Tuktoyaktukba.

Az északnyugati átjáró Kanada északi partjai mentén, a Jeges-tengeren át köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt. Létezésére már Amerika felfedezése után is születtek teóriák, majd számos expedíció indult a felkutatására. A 15. században indított keresések közben a legtöbb misszió szinte összes tagja odaveszett, ezért aztán idővel már a nemzetközi tekintéllyel rendelkező, tapasztalt hajósok közül is többen kételkedni kezdtek az átjáró létezésében. A sarkvidéki időjárás miatt a csatornát összefüggő jég borítja, amely csak nyaranta repedezik meg annyira, hogy hajóval és nem kevés szerencsével át lehessen kelni rajta.

A korábban az egyik leginkább dokumentált, a szerencsének azonban híján lévő kutatóexpedíciót a híres felfedező, John Franklin vezette 1845-ben, az úton a több száz fős legénység minden tagja odaveszett. Franklinékat keresve több mentőexpedíció indult útnak, az átjáró környékét már ők térképezték fel alaposabban, ami megkönnyítette a későbbi utazók dolgát. Az északnyugati átjárón a Déli-sark későbbi meghódítója, Roald Amundsen és az általa vezetett expedíció veszteségek nélkül hajózott át elsőként 1906-ban.