Krónika
Heves megyében is találtak lépfenével fertőzőtt húst
Tiszti főorvos: nem várható újabb megbetegedésTiszafüreden
A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került be a közfogyasztásba, és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel - közölték. A fertőzött állatból származó húst a hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.
Egy embert Gyöngyösön bőrlépfene tüneteivel kezelnek, ő a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor megsérült.A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkezők antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét pedig felhívta a betegség tüneteire. A közleményben írtak arról is, hogy a lépfenével az állatok leggyakrabban a takarmánnyal fertőződnek, például fertőzött legelőn legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktériumspórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.
A múlt héten vélhetően illegális szarvasmarhavágás során többen lépfenével fertőződtek meg egy tiszafüredi telepen, ahonnan a közétkeztetésbe is szállítottak húst. Nyolc embert kórházban kezelnek. A rendőrség ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást.
Tiszti főorvos: nem várható újabb megbetegedés, nincs veszély Tiszafüreden
A tájékoztatás szerint Tiszafüred térségében bárki bármit fogyaszthat, a turisták ott tartózkodása nem jár az átlagostól eltérő közegészségügyi kockázattal. Csak beteg állattal közvetlenül és tartósan foglalkozók, valamint a nyers húsát feldolgozók közül betegedtek meg, illetve esetükben áll fenn ennek gyanúja. A közétkeztetésben sem a kétes hússal érintkezők, sem a belőle készült ételből fogyasztóknál nem jelentkezett semmilyen tünet és panasz – húzta alá Sinkó-Káli Róbert.
A debreceni Kenézy kórházban nyolc beteg, illetve megfigyelés alatt álló embert ápolnak, szombat óta nem változott a számuk. Kérdésre reagálva a tiszti főorvos közölte: mivel az embert kizárólag fertőzött állat képes megbetegíteni, a teljes hazai állatállomány védettsége kiiktatná a lépfene kórokozójának közvetítőjét a fertőzési láncból. Embereknek adható védőoltás létezik a világon, ám Európában ezt egyetlen ország sem használja, mivel aránytalanul nagy az immunizálás kockázata a betegség ritka előfordulásához képest – tette hozzá.
Emlékeztetett: olyan húst használtak fel emberi fogyasztásra, amelyről sejthető volt, hogy „valami nagyon nagy probléma van” vele. Jelezte azt is: a hatóságoknak az eltitkolt ügyben először a biztonságra és az eset részleteinek megismerésére kellett törekedniük, csak utána volt lehetőségük a tájékoztatásra.
Péter István megyei főállatorvos a tájékoztatón arról beszélt, hogy a járványgócban az első vakcinázás megtörtént, és az állatállomány jelenleg forgalmi korlátozás, helyi zárlat és legeltetési tilalom alatt áll. A második vakcinázást az első után tizennégy nappal végzik el, és leghamarabb három hét múlva oldhatják fel a helyi zárlatot.
Kijelentette: a fertőzött állatállományt megnyugtató módon izolálták, a környezetükben lévő összes, több ezer, a fertőzésre fogékony állat vakcinázása is befejeződött, és a kört a továbbiakban igyekeznek tágabb területre is kiterjeszteni. A felfüggesztett konyhák fertőtlenítésével ugyancsak elkészültek, az ott vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart.
Nem várható a vakcinázott állatok körében újabb megbetegedés, a huszonegy napos várakozási idő után reményeik szerint a betegséget megszűntté nyilváníthatják – fogalmazott. Kérdés válaszolva a főállatorvos kifejtette: az utóbbi tizenhárom évben az állati lépfenejárványok évről évre megismétlődtek, a bacilus itt van a környezetünkben. Az állatok vakcinázása az állattartók jogszabályi kötelezettsége: legelőre hajtani jószágot csak akkor lehet, ha ez - évente egyszer - megtörtént. A probléma a gazdák jogkövető magatartásával van, e téren „életszerű és jogos elvárás” a szigorítás - fogalmazott.
A felelősök további sorsáról azt mondta: büntetőeljárás is indult az ügyben, a már feltárt szabálysértések pedig milliós nagyságrendű bírságok kiszabását indokolják, amelyekről a szakhatóság a körülmények pontos tisztázása után határoz majd.
A szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után nincs jogi akadálya annak, hogy ismét kinyissanak azok az éttermek, amelyek vásároltak a fertőzött húsból – húzta alá. Közölte: a vizsgálatok során nem találtak feldolgozásra váró fertőzött húst, a fagyasztóból előkerült lépfenés marhahúst pedig teljes egészében megsemmisítették.
Együtt-PM: Fazekas Sándor nem maradhat a posztján
Az Együtt-PM véleménye szerint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter személyes és hivatali felelősséget is visel a tiszafüredi lépfenefertőzés kialakulása miatt, ezért nem maradhat posztján. Közleményükben azt írják, hogy a fertőzés nem "váratlan sorscsapás" vagy "hétköznapi természeti jelenség", ahogy a kormány akarja láttatni, a példátlan esethez ugyanis súlyos szabálytalanságok és egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező "újgazda" visszaélései vezettek. Az Együtt-PM úgy látja, a hibás kormányzati birtokpolitikán változtatni kell, hogy az állami földek azokhoz kerüljenek, akiknek valódi állattenyésztési tudásuk van. A hatóságokat meg kell erősíteni, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő, a mostani ügy összes felelősét pedig - politikai kapcsolataikra való tekintet nélkül - szigorúan meg kell büntetni - írták.