Krónika
Hatályba lépett a párizsi klímaegyezmény
Kőrösi Csaba: Magyar siker is a megállapodás hatályba lépése
Greenpeace: A felét sem teszi ki a szükségesnek a vállalás
Az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének - közölte a Greenpeace Magyarország Egyesület.
Közleményében az egyesület kiemelte: minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését.
A Greenpeace szerint kevés a mozgástér, a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 Celsius fokot, a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek.
A párizsi klímaegyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett - hangoztatja az egyesület.
A Greenpeace Magyarország Egyesület szerint Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését, 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya 9,5 százalék volt, szükség van a napenergia arányának növelésére - amely mindössze 0,5 százaléka a hazai megújulóenergia-termelésnek -, valamint a szélenergia térnyerésére.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Globális lehetőség a klímaegyezmény
A péntektől hatályos párizsi klímaegyezmény globális szintű lehetőség a környezet védelmére, egyben esély a magyar szaktudás, technika értékesítésére is - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek.
Makai Martina hangsúlyozta, a klímamegállapodást támogató országok komolyan gondolták döntésüket, ezt bizonyítja, hogy az egyezményt aláíró 195 országból 95, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős országok 68 százaléka már ratifikálta. Köztük a legnagyobb kibocsátók: az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India és Brazília is - tette hozzá.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a párizsi klímaegyezmény európai uniós szintű vállalásokat tartalmaz, amelyeket az egyes tagállamok valósítanak meg, a részletszabályokról a tagállamok jelenleg is tárgyalnak. Az Európai Unió (EU) vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal, 2030-ig pedig 40 százalékkal mérsékli az 1990-es kibocsátási értékhez képest.
Hangsúlyozta: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es mértékéhez képest már 39 százalékos csökkenést ért el.
Makai Martina úgy fogalmazott: arra ösztönzik az iparágakat, hogy olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek nem járnak együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásával, a nagy ipari kibocsátóknak pedig, ha nem hajtanak végre ilyen irányú beruházásokat, a tevékenységük folytatásához szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk.
A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy az egyezmény a fejlődő országokkal szemben, ahol csak most épül ki az ipar, azt az elvárást fogalmazta meg, hogy az általuk kiépített ipari beruházásoknál minimalizálják az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ehhez azonban a fejlett országoknak, mint például Magyarországnak, technológiai és tudástranszfert, illetve pénzügyi forrást kell biztosítaniuk a fejlődő országoknak - mondta. Kiemelte: Magyarország kétszer 1 milliárd forintot ajánlott fel a fejlődő országoknak ilyen irányú céljaik megvalósítására. Előkészítés alatt van egy magyarországi székhelyű, úgynevezett Balkán pénzügyi alap felállítása is. Erre a kormány szerint azért van szükség, hogy Magyarországon is legyen egy olyan pénzügyi alap, amely a balkáni országok kötelezettségvállalásainak megvalósításához technikai, illetve pénzügyi segítséget nyújt.
Hangsúlyozta: ha Magyarország időben észreveszi azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődő országokban, például a balkáni országokban indított beruházásokban rejlenek, akkor az ország új piacokat is nyerhet a magyar szaktudásnak és technológiának.