Három tudós kapott kémiai Nobel-díjat

A genetikai készlet hibajavító képességének pontos leírásáért három tudós, a svéd Tomas Lindahl, az amerikai Paul Modrich és a török származású, de szintén az Egyesült Államokban élő Aziz Sancar kapta tegnap megosztva az idei kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a három tudós munkássága hozzájárult az élő sejtek működésének megértéséhez, kutatási eredményeik felhasználásával új daganatok elleni gyógyszerek kifejlesztése vált lehetővé.

Genetikai állományunkat, a sejtjeinkben lévő DNS-molekulákat folyamatosan károsító hatások érik, ilyenek az UV-sugárzás, agresszív vegyületek és egyéb rákkeltő anyagok támadásai. A DNS-molekulákban külső hatások nélkül is rengeteg változás történik, naponta milliónyi sejtosztódás megy végbe az emberi szervezetben, ezek egy része azonban hibákat is rejt magában. Néhány évtizede még a kutatók előtt sem volt ismert, hogy a DNS ennyire sérülékeny, a hetvenes években a szakértők is stabilnak gondolták. Tomas Lindahl mutatta ki először, hogy a molekulák olyan ütemben bomlanak, ami egyfajta hibajavítás nélkül lehetetlenné tenné a földi életet. Kiderült, hogy a sejtekben folyamatosan működik egy öngyógyító rendszer, amely állandóan ellenőrzi, és ha kell, kijavítja a DNS-molekulákat. E felismerés vezetett azoknak a mechanizmusoknak a felfedezéséhez, amelyek folyamatosan ellensúlyozzák a DNS leépülését külső hatások, illetve spontán belső változások esetén. A hibajavítás nem százszázalékos, egyes változásokat örökölhetnek a következő nemzedékek, ami az evolúció egyik hajtóereje. Számos rákbetegség okozója, hogy ezek a hibajavító folyamatok sérülnek, ezért a káros változások felhalmozódhatnak a sejtekben, amelyekből így daganatok fejlődhetnek.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Zsigmondy Richárd 1925-ben, 1943-ban Hevesy György, majd hosszú szünet után 1986-ban Polányi János megosztva kapta meg az elismerést, nyolc év múlva pedig Oláh Györgyöt választotta ki a svéd bírálóbizottság. A kémiai Nobel-díjat legutóbb Herskó Ferencnek ítélték oda. Tudósaink közös jellemzője, hogy egyikük sem élt már Magyarországon, amikor megkapta a legrangosabb tudományos díjat.