Krónika

Fordulat várható a Prisztás-ügyben

Hiányos és pontatlan szakértői jelentés hátráltathatja a csaknem húsz éve elkövetett gyilkosság büntetőperének bizonyítását

Újabb csavart hozhatnak a csaknem húsz éve lezáratlan Prisztás-gyilkosság vizsgálatában a vádirat bizonyítékai között szereplő ellentmondások, amelyek egy részére újabb bizonyítást írt elő a bíróság.

Lényegesen befolyásolhatják a Prisztás József 1996-os meggyilkolása miatt indított büntetőper kimenetelét azok a védelem által tett indítványok, amelyek egy részét tegnap már a bizonyítás részévé tette az ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszék. Mint arról beszámoltunk, az eljárás elsőrendű vádlottját, a kilencvenes évek olajügyeinek egyik kulcsfiguráját, Portik Tamást már Tuza Péter védi. Az ügyvéd a tegnapi tárgyaláson szólalt föl először, és sorra vette azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján Portikékat korábban, az előző elsőfokú eljárásban elítélték.

A vádirat szerint Prisztást Portik Tamás üzleti vita miatt gyilkoltatta meg, a merényletet utóbbi bizalmasa, H. István követte el, a sértettet pedig a harmadrendű vádlott, F. Ferenc csalta az óbudai helyszínre. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítéletében a bíróság egyebek mellett a mobiltelefonos cellainformációkra és híváslistákra hivatkozva hozta meg döntését.

Az ügyészség szerint a készülékeket Portik adta beosztottainak, és a telefonokat kizárólag a gyilkosság előkészítésekor és elkövetésekor használták. A cellainformációkról szakértői jelentés készült a nyomozáskor, a dokumentumokról tegnap Tuza Péter felszólalásában elmondta, hogy azok szabálytalanul készültek, pontatlanok, illetve számos ponton összefüggéstelenek, így nem alkalmasak a bizonyításra. Értesülésünk szerint ha ezek a szakértői jelentések kikerülnek a bizonyítékok közül, akkor az nagyban gyengítheti a vádat, és akár az újabb hatályon kívül helyezésre is okot adhat.

A korábbi hivatalos verzió szerint a nyomozás azért siklott félre 1996-ban, mert a Prisztással lévő F. Ferenc szándékosan hamis személyleírást adott a nyomozóknak a merénylőről, akik így nem gyanakodtak H. Istvánra. A bizonyítékok közül előkerültek azonban más szemtanúk vallomásai is, akik hasonló jellemzést adtak a gyilkosról, mint a harmadrendű vádlott, az egybevágó személyleírások pedig egyáltalán nem illenek H. Istvánra. Utóbbi ezért újabb orvos, valamint fegyverszakértő kirendelését kérte az ügyben, és ezt a bíróság tegnap el is fogadta.