Krónika

Fokozódik a nemzetek űrversenye

Visszatérne a Holdra az Egyesült Államok, Kína pedig meghódítaná kísérőnket, és a jelek szerint utóbbi esetében ez nem pénz kérdése

Sikeres landolás egy üstökösön, kínai szonda a Holdon, indiai misszió a Marshoz. Újra fokozódni látszik az űrverseny, a szakterület korábbi nagyhatalmai potenciális kihívókat kaptak, egyvalami azonban közös bennük: mindegyik résztvevő egyre nagyobb terveket vázol fel a jövő évtizedekre.

Nemzetközi Űrállomás 20150103
A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg is folyik a kutatás (Fotó: Reuters - Alexander Gerst - NASA/ESA)

Komoly sikereket értek el tavaly a világ országai az űrkutatásban, a téma iránt érdeklődők többségét reménykedéssel töltik el azok a kijelentések, amelyeket a szakterületen nagyhatalomnak számító államok prominensei tettek a közelmúltban. Az immár kétpólusú világnak vége, manapság már nem a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése hozhat csak sikereket. Kína több űrhajóst is Föld körüli pályára juttatott az elmúlt esztendőkben, decemberben pedig már egy éve volt annak, hogy eljutott a Holdra a Jáde nyúlnak elkeresztelt automata holdjárójuk. A rover útja nem sikerült tökéletesre, műszerei nem bírták a holdi éjszaka rendkívüli hidegét. A kínai mérnökök a tervezéskor ezzel a lehetőséggel is számoltak, ennek köszönhető, hogy a Jáde nyúl érzelmes üzenettel búcsúzott el az emberiségtől, mielőtt távirányítással lekapcsolták a Földről. Bár a küldetés nem lett teljes siker, a pekingi vezetők eltökéltnek látszanak, és a következő évtized végére már embereket akarnak eljuttatni a Holdra. Oroszországnak és Amerikának komolyan kell vennie az efféle kijelentéseket, mivel Kínának nincsenek anyagi gondjai, és már számos alkalommal bebizonyította, hogy bármilyen válság ellenére el tudja érni kitűzött céljait.

Az Egyesült Államok szintén visszatérne a Holdra, sőt egyes elképzelések szerint kísérőnkön alakítana ki egy olyan bázist, ahonnan a földi gravitáció hatoda miatt könnyebben és talán olcsóbban lehetne elindítani azokat az expedíciókat, amelyekkel megérkezhetnének az első emberek a Marsra. A munka immár nem csak szavak szintjén folyik, ennek jele, hogy december elején sikerrel állt Föld körüli pályára, és épségben visszatért az Orion űrhajó, amelyet már eleve a mélyűr meghódítására terveztek. Az Orion az egykori Apollókkal szemben nem három, hanem hat embert szállíthat majd. Az amerikai űrkutatásnak komoly szüksége volt a sikerre, mivel beárnyékolta az igyekezetet, hogy októberben, indításakor felrobbant az Antares nevű hordozórakétájuk, majd néhány nap múlva már halálos áldozatot is követelt a SpaceShipOne nevű magánfejlesztésű szuborbitális repülőgép balesete, amelyben az egyik pilóta életét veszítette. A jármű fejlesztője ugyanakkor bizakodó, ami érthető is, mivel híres és tehetős emberek sora fizetett már neki komoly összegeket azért, hogy a SpaceShipOne-nal eljussanak a világűr határára.

A nagyhatalmaknak komoly fejtörést okozhat India is, amely a teljesen saját fejlesztésű szondáját az első próbálkozással Mars körüli pályára állította, ugyanakkor előrehaladottak a kutatások, hogy ők is embereket juttassanak az űrbe.

Oroszország menetrend szerint ellátja a Nemzetközi Űrállomást (ISS) a Szojuz űrhajóival, ugyanakkor tavaly meglepetést keltett, amikor Moszkva bejelentette: a Mir után újabb saját űrállomás építését tervezik, majd napokon belül sikerrel tesztelték az új, Angara nevű rakétájukat, amely minden eddiginél nagyobb terhet képes a világűrbe juttatni. Kivételes alkalom, hogy az ISS-en jelenleg két – egy orosz és egy olasz – nő is tartózkodik.

A tavalyi év legnagyobb tudományos sikere azonban az Európai Űrügynökséghez (ESA) köthető, miután sikerrel landolt a Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökösön a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége, amely szinte azonnal szerves vegyületeket – az élet építőköveit – talált a fagyott talajban. A történelmi jelentőségű küldetés fényét emeli, hogy az ESA szakemberei az eszköz kifejlesztésekor nem kértek segítséget más űrhatalmaktól. A minilabor jelenleg hibernált állapotban van, néhány hónap múlva újra kutatómunkába kezd.