Krónika
Ellentmondásos év a légiközlekedésben
A halálos áldozatok kiugróan magas száma ellenére a polgári légi közlekedés soha nem volt annyira biztonságos, mint 2014-ben
Szemben a 2013-as 251 halálos áldozattal, tavaly 970 ember vesztette életét légi szerencsétlenségben, ami évtizedes összehasonlításban a második legmagasabb szám – közölte a hamburgi Jet Airliner Crash Data Evaluation Centre (JACDEC) intézet. Legutóbb 2005-ben haltak meg hasonlóan sokan légi katasztrófákban, akkor 1014 ember vesztette életét repülőgép-balesetben.
Tavaly négy olyan katasztrófa is történt, amely egyenként több mint száz halálos áldozatot követelt.
Kettő a maláj nemzeti légitársaság, a Malaysia Airlines gépeit érintette: márciusban a társaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó MH370-es járata, fedélzetén 239 emberrel, nyomtalanul eltűnt a Dél-kínai-tenger felett. Feltételezések szerint az Indiai-óceánba csapódott a gép, és sorsáról azóta sem tudni biztosat. A cég egy másik járatát, az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-est júliusban rakétatámadás érte Kelet-Ukrajna fölött. Ezzel, a csaknem háromszáz emberéletet követelő tragédiával a Malaysia Airlines egy év alatt két Boeing 777-es gépet vesztett, a két balesetben pedig összesen 537-en haltak meg. Ez példátlan a légi közlekedés történetében. A maláj cég a JACDEC által a világ hatvan legnagyobb légitársaságának biztonságosságát vizsgáló listáján ezzel a 34-ről a 57. helyre esett vissza.
Decemberben Indonézia felségvizein az – szintén részben maláj tulajdonban lévő – AirAsia légitársaság 8501-es járata a Jávai-tengerbe zuhant, 162 ember lelte halálát. Júliusban pedig 116-an haltak meg, amikor az Air Algeria utasszállítója lezuhant Maliban.
A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a halálos balesetek számát, illetve az áldozatoknak a teljes légi forgalomhoz viszonyított arányát tekintve 2014 biztonságos év volt. Tavaly csak nyolc esetben végződött légi baleset halállal, szemben a 2005-ös 24-gyel. Az Aviation Safety Network nevű adatbázis szerint a 2014-es adat a legalacsonyabb a repülés történetében. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adataiból pedig az derül ki, hogy míg 2009-ben minden másfél millió repülésenként következett be egy, a teljes gép elpusztulásával járó katasztrófa, addig ez a szám 2014 szeptemberében
– a két maláj gép tragédiája után – már négy és fél millió volt. A JACDEC harminc évet összefoglaló listája szerint a világon egyébként a hongkongi Cathay Pacific, Európában pedig
a holland KLM a legbiztonságosabb légitársaság.
Megtalálhatták a fekete dobozokat
Több mint egyhetes keresés után megtalálták a lezuhant indonéz repülőgép farokrészét, amelyben minden valószínűség szerint a repülési adatokat és eseményeket rögzítő fekete dobozok vannak – közölte tegnap Fransiskus Bambang Soelistyo, a mentőcsapat vezetője jakartai sajtóértekezletén. A géprészt távirányítású, víz alatti eszköz találta meg, a fekete dobozokat azonban még nem lokalizálták. Kedden kiterjesztették az AirAsia légitársaság december végén lezuhant gépe utáni kutatás területét, mivel a háborgó tenger és a rossz időjárás miatt keleti irányba sodródtak a maradványok. A mentési műveletben részt vevők két újabb holttestre bukkantak, így harminckilencre emelkedett a katasztrófa megtalált áldozatainak száma. Ismert, az AirAsia 8501-es járata százhatvankét emberrel a fedélzetén december 28-án reggel indult Surabayából Szingapúrba. A kapcsolat a géppel a felszállás után negyvenkét perccel szakadt meg, amikor az Airbus a borneói Kalimantan és Jáva között repült. Az indonéz meteorológiai szolgálat vasárnap közzétett elemzése szerint a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmények idézhették elő.
A legsúlyosabb balesetek hátterében hibák vagy hibás döntések sorozata áll
5 perces interjú: Bajkó Erika a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) kommunikációs vezetője
– Ha a repüléstechnika egyre fejlettebb, a polgári repülés biztonságosabb, mégis, mi magyarázza a nagy légitársaságok utasszállító gépeit ért szörnyű baleseteket?
– A baleseti számok mellett azt is nézni kell, hogy hol és mely nemzetek légitársaságaival történnek a halálos kimenetelű balesetek. Miközben a gyártók egyre fejlettebb és bonyolultabb rendszereket építenek be a repülőgépekbe a repülésbiztonság fokozása érdekében, ezzel együtt új hibalehetőségek is keletkeznek. A pilóták új generációja már a számítógépes repülésben nő fel, s kérdés, hogy miként tudja megoldani, ha valamilyen oknál fogva mégis manuálisan kell vezetnie valamilyen problémás helyzetben a repülőgépet.
– Melyek az állandó veszélyforrások?
– Általános tapasztalat, hogy a legsúlyosabb légi balesetek hátterében nem egy konkrét műszaki meghibásodás vagy egy hibás döntés áll, hanem a hibák vagy a hibás döntések együttes sorozata vezet tragédiához. A rossz időjárás önmagában is tud veszélyforrás lenni, de jellemzően inkább akkor vezet balesethez, ha egyidejűleg más, már korábban kialakult problémát is kezelniük kell
a pilótáknak.
– Előfordulhatnak-e végzetes kommunikációs hibák a légi irányításban?
– Nem zárható ki a tévedés lehetősége, gondoljunk csak vissza a 2003-ban Überlingen légterében történt repülőgépes katasztrófára, ahol a légiforgalmi irányítás hibájából két repülőgép ütközött össze a levegőben. Ma már olyan információk állnak a légiforgalmi irányítók rendelkezésére, hogy azokból nemcsak a repülőgép tényleges helyzetéről tájékozódhatnak, hanem azt is látják, hogy a pilóta milyen új értékeket állít be, s az megfelel-e az adott utasításnak. Terjed a számítógépes üzenetküldések gyakorlata is, kiküszöbölve a szóbeli kommunikációból adódó esetleges téves értelmezések lehetőségét.
MK