Krónika

Eljárást kérnek maguk ellen a Rezesová-perből kizárt szakértők

Mindkét szakértő pártatlansága megkérdőjeleződött a büntetőügyben

Saját kérésükre két, a Rezesová-perben korábban eljáró szakértő ügyében soron kívüli eljárást folytat le a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK). Az eljárásból pártosság gyanúja, illetve pártosság miatt két műszaki igazságügyi szakértőt kellett kizárni.

Szeptember 11-én kihirdetett jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosbította az első fokon kiszabott hatéves fogházbüntetést és kilenc év börtönnel sújtotta négy ember halálát okozó ittas járművezetés miatt Eva Rezesovát. A szóbeli indoklás szerint az eljárásból pártosság gyanúja, illetve pártosság miatt két műszaki igazságügyi szakértőt kellett kizárni.

Rezesova
A kamara a szakértők tagdíjából, minden állami támogatás nélkül végzi felelősségteljes, megterhelő munkáját, például az etikai eljárások lefolytatását. A jogalkotó minden szakértő számára kötelező tagságot ír elő, feladatokat ró a kamarára, mindezekhez azonban a feltételeket nem biztosítja - olvasható a kamarai állásfoglalásban.

Nem vizsgálják a szakértők alkalmasságát

Az MISZK évek óta eredménytelenül követeli a jogalkotótól, felügyeleti szervektől a szakértők alkalmasságának folyamatos vizsgálatát. Jelenleg alkalmasság vizsgálata nélkül fel kell venni a jelentkezőt, ha az "elhibázott koncepción alapuló" kompetenciarendeletben szerepel a diplomája. A kollégák - akik pontosan ismerik egymás tevékenységét - csak akkor tudnak lépni, ha már valami olyan hiba történik, amelynek etikai, büntetőjogi következményei vannak - írták. A bíróságok pedig, ha észlelik a szakértői vélemény fogyatékosságát, legföljebb megjegyzik maguknak, hogy "na, ezt a szakértőt sem rendelem ki még egyszer" - fogalmaz a kamarai dokumentum, amely szerint még a tagok nyilvántartása is hiányos, a jogalkotó ugyanis elvette a kamarától azt a jogot, hogy saját tagjairól megfelelő nyilvántartás vezessen.