Krónika
Életfogytiglan az idősek gyilkosainak
A sértettek közül ötöt megöltek. A táblabíróság a nyolc vádlottból hat esetében helybenhagyta a korábbi határozatot, két terhelt ügyében a korábbi felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az első fokon eljáró bíróságot. Várható szökésük, illetve elrejtőzésük miatt elrendelték az utóbbi érintettek előzetes letartóztatását is, hogy ne vonhassák ki magukat az eljárás folytatásából.
Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy a többségükben roma származású vádlottak Romániából települtek át Magyarországra, munkát nem vállaltak, hanem idősek kifosztásából igyekeztek fenntartani magukat. Budapesten és környékén telepedtek le, a vádiratban szereplő tizennégy támadás nagyobb részét Csepelen követték el, kevesebb mint négy hónap alatt. A szakértők szerint minden esetben a szükségesnél nagyobb mértékű erőszakot alkalmaztak a legyengült, legfeljebb szóban védekező sértettekkel szemben, akik közül a legfiatalabb hetvenegy, a legidősebb pedig kilencvenéves volt.
A táblabíróság az elsőrendű vádlott esetében helybenhagyta a tényleges életfogytiglant. Ugyancsak életfogytiglani büntetést szabott ki a másodrendű vádlottra is, aki az elsőfokú döntés értelmében negyven év múlva szabadulhatott volna. Rédei Géza, a bírói tanács vezetője megjegyezte, hogy a hatályos jogszabályok értelmében négy évtized elteltével mindegyik életfogytig tartó szabadségvesztés-büntetés esetében meg kell vizsgálni a feltételes szabadulás lehetőségét. A bíróság véleménye szerint azonban a két terheltet a legsúlyosabb, sorozatban elkövetett bűncselekmények miatt teljes mértékben ki kell zárni a társadalomból.
Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy a többségükben roma származású vádlottak Romániából települtek át Magyarországra, munkát nem vállaltak, hanem idősek kifosztásából igyekeztek fenntartani magukat. Budapesten és környékén telepedtek le, a vádiratban szereplő tizennégy támadás nagyobb részét Csepelen követték el, kevesebb mint négy hónap alatt. A szakértők szerint minden esetben a szükségesnél nagyobb mértékű erőszakot alkalmaztak a legyengült, legfeljebb szóban védekező sértettekkel szemben, akik közül a legfiatalabb hetvenegy, a legidősebb pedig kilencvenéves volt.
A táblabíróság az elsőrendű vádlott esetében helybenhagyta a tényleges életfogytiglant. Ugyancsak életfogytiglani büntetést szabott ki a másodrendű vádlottra is, aki az elsőfokú döntés értelmében negyven év múlva szabadulhatott volna. Rédei Géza, a bírói tanács vezetője megjegyezte, hogy a hatályos jogszabályok értelmében négy évtized elteltével mindegyik életfogytig tartó szabadségvesztés-büntetés esetében meg kell vizsgálni a feltételes szabadulás lehetőségét. A bíróság véleménye szerint azonban a két terheltet a legsúlyosabb, sorozatban elkövetett bűncselekmények miatt teljes mértékben ki kell zárni a társadalomból.