Krónika
Egykoron Szüzek Fürdője volt az évszázados Gellért
A világhíres fürdő a két világháború közt a budapesti társasági élet központjának számított, szállodájában többek közt a dalai láma és Richard Nixon amerikai elnök is megfordult
A Gellérthegy már évszázadok óta híres volt gyógyvizéről. Erről az első híradás 1178-ból származik, és arról tudósít, hogy a mai szálló helyén a forrásvizet hasznosító kórház állt, amelyet a Johannita lovagrend alapított és tartott fenn. Buda várának visszafoglalása után egy évvel, 1687-ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét felépítette, s Szüzek Fürdőjének (Jungfrau-Bad) nevezte el. A legenda szerint a hegy barlangjában egy szerzetes élt, akinek tanácsát előszeretettel kérték ki fiatal lányok. Az első nagyobb, a víz iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült fel és 1894-ig állt fenn, amikor is a Ferenc József híd – a mai Szabadság híd – építése miatt kisajátították és lebontották. A főváros 1901-ben megvásárolta a Magyar Királyi Államkincstártól a területet, hogy gyógyfürdőt és gyógyszállót építsenek ide. Az 1905-ben meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor pályázata is első díjat kapott, a terveket végül ezek ötvözésével készítették el. A százhetvenhat szobás kései szecessziós stílusú szálló végül 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit. Lakosztályait vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között még egy harmincágyas kórház is működött.
A két háború közötti időszak a szálló fénykorának számított. Éttermét 1927-től két évtizeden át Gundel Károly vezette. Az akkori Európában kuriózumnak számító hullám strandfürdő Sebestyén Artúr tervei alapján 1927-ben épült meg, majd 1934-ben megnyitották a pezsgőfürdőt is. A Gellért medencéi a budapesti társasági élet központjává váltak. Az épületben alakult meg a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség.
A második világháborúban a szállodát lebombázták, csupán a falai maradtak meg, 1972-re nyerte vissza eredeti képét. A pótolhatatlan eredeti belső díszítés, a Zsolnay-majolikákkal és az iparművészeti alkotásokkal ugyan elveszett, de a kilencvenes években újabb remekművek kerültek a szállóba.
A fürdőben szerencsére csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, művészi mozaikokkal, színes üvegablakokkal és szobrokkal. A szálloda recepciójától induló lépcső dísze az 1993-ban készült üvegablak, amely a magyar Csodaszarvas rege alakjait ábrázolja. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007-2008-ban történt meg, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki.
A négycsillagos, jelenleg kétszázharmincnégy szobás szállodának nem egy világhíres vendége volt. Megfordult itt Reza Pahlavi iráni sah, a nepáli király, a dalai láma, Richard Nixon amerikai elnök, vagy éppen a kétszeres Oscar-díjas Jane Fonda. Turay Ida és Páger Antal is több hónapig lakott a szállodában, emléküket a róluk elnevezett lakosztályok őrzik. A fürdő terasza látható az 1981-es Szabó István rendezte Oscar-díjas Mephistoban, egy esti vacsora jelenetben, de Madonna is járt itt 1996-ban, az Evita forgatásán.