Krónika

Egy évszázada nyilvánították nemzeti parkká a Grand Canyont

A természeti látványosság területén tízezer éves indián települések nyomait is megtalálták, első európaiként spanyol hódítók pillantották meg 1540-ben

Száz évvel ezelőtt, a mai napon írta alá Woodrow Wilson amerikai elnök azt a törvényt, amely nemzeti parkká nyilvánította az Egyesült Államok és a világ egyik legkedveltebb turistalátványosságát, a Grand Canyont. Évente több mint ötmillióan keresik fel, de a szurdok nem veszélytelen, többszázan lelték már itt halálukat.

grand-canyon
Festői táj. A kanyonban található apró falvakba még a leveleket is öszvérháton szállítják (Fotó: AFP/Getty/John Moore)

A Colorado folyó szakadékvölgye Arizona állam északnyugati részén 446 kilométer hosszan, 6-30 kilométer szélességben vágódik bele a fennsíkba, a folyó helyenként 1800 méterrel mélyebben folyik, a nemzeti park területe 4930 négyzetkilométer.

A Grand Canyon nem a világ legmélyebb, de a legismertebb és leglátványosabb szurdoka, valamint a legtöbbet tanulmányozott ilyen jellegű földrajzi képződmény. Területén tízezer éves indián települések nyomait is megtalálták, első európaiként 1540-ben a mitikus hét aranyvárost hajszoló spanyol konkvisztádorok (hódítók) pillantották meg. Kétszáz évvel később érkeztek ide az első misszionáriusok, a terület feltérképezése csak a XIX. század közepén kezdődött meg. Az első telepesek ásványkincseinek kitermelését fontolgatták, de gyorsan rájöttek, hogy a turizmus sokkal kisebb fáradsággal és sokkal nagyobb bevétellel kecsegtet. A területet 1873-ban nyilvánították védetté, majd 1919-ben nemzeti parkká. A Grand Canyon területén ezerötszáz növény-, háromszázötvenöt madár-, csaknem kilencven emlős-, negyvenhét csúszómászó, valamint több kétéltű és halfajta is él, közülük sok egyedül itt található meg. Egy gát 1963-as megépítése óta időről időre mesterségesen kell növelni a folyó vízhozamát, hogy felélesszék a szegényedő, veszélyeztetett ökoszisztémát. A kanyont évente több mint ötmillióan keresik fel. A látogatók túrázhatnak gyalog vagy öszvérháton és néhány száz dollár ellenében végigcsónakázhatnak a folyón is, ha nem félnek a vadvizektől. Sőt, két éve adták át a Skywalk elnevezésű üvegpadlós kilátót, amely olyan érzést kelt a rá kimerészkedőkben, mintha a levegőben állnának.

A Grand Canyon még ma sem veszélytelen hely: az 1870-es évek óta több mint hétszáz halálesetet jegyeztek itt fel. Akadt, aki fényképezés közben szédült le a sziklaperemről, mások ugyanezt öngyilkossági szándékkal tették, megint mások vízbe fulladtak, hőgutát kaptak vagy kiszáradtak. Voltak akik légi szerencsétlenségben vesztették életüket, villám csapott beléjük vagy kőlavina zúdult rájuk. A park területén mentőszolgálat is működik, évente több száz embert szabadítanak ki szorult helyzetükből.