Krónika
Dopeman tagadta a bűnösségét
Megkezdődött a tárgyalás

Poén volt
A vádlott hangsúlyozta, hogy a véleményét akarta kifejezni, nem állt szándékában erőszak nyilvánítása, vagy annak sugallása, hogy a demokrácia szabályaival ellentétesen elmozdítsák a kormányt. Pityinger a rendezvényt politikai performancenak minősítette, melynek egyik fontos üzenete, hogy kritizálják a miniszterelnök bálvánnyá válását. "Ez egy poén volt" - tette hozzá, és megjegyezte azt is: a jelenlévők tetszéssel fogadták a történteket, a rendezvényt biztosító rendőrök nem léptek közbe.
Pityinger László elmondta azt is: a történtek után a sajtóban elnézést kért azoktól, akiknek az ízlését, érzéseit sérthették a történtek.
Sokakat megbontránkoztatott
A tárgyaláson meghallgattak több tanút, aki feljelentést tett a demonstrációról a tévében vagy az interneten látottak nyomán. A tanúk többnyire a törvény szavait idézve a látottak miatti megbotránkozásukról, félelmükről számoltak be.
Egy idős balassagyarmati férfi arról beszélt: rosszul esett neki, hogy ilyen Magyarországon megtörténhet. Sok félelem van benne a Rákosi-rendszer és az azt követő időszak miatt, nincs szüksége lelki terrorra, szorongásra, békés országban szeretne élni, nem anarchiában.
A vádbeli események hatására unokája sírva fakadt, kollégái is elborzadtak - tette hozzá. "Egyszerű, keresztény emberek vagyunk, másként gondolkodunk mint a fővárosiak" - jegyezte meg a tanú, aki többször hangsúlyozta, hogy nem tartozik semmilyen párthoz. Vallomástétele során a tárgyalóban jelen volt egy vele érkező úgynevezett tanúsegítő ügyvéd.
Egy másik középkorú férfi tanúvallomásában szóvá tette, hogy vádbeli demonstráció Sztálin szobrának 1956-os ledöntését idézte, továbbá egy vudu szertartásra emlékeztette, ahogy a magyarokat képviselő miniszterelnök szobrát darabokra szaggatták, ütötték, rúgták, szurkálták. Mindez a tanút szerint megengedhetetlen, a kommunizmusra, fasizmusra emlékeztető, félelmet ébresztett benne, hogy hová fajulhatnak az események.
Egy harmadik tanú, aki szintén feljelentést tett a vádbeli cselekmények miatt, arról beszélt, hogy a Sztálin szobrának ledöntésére emlékeztető cselekmény azt sugallta, hogy jogos lenne az erőszak a politikai vezetőkkel szemben, a szimbolikus erőszak a hatalom erőszakos megdöntésének képzetét ébresztette benne.
A rúgás nem volt eltervezve
A bíróság tanúként hallgatta meg a demonstráció egyik szervezőjét is, aki arról számolt be, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a Sztálin szobornál 1956-ban történtek mintájára a miniszterelnök hungarocell szobrát leleplezték, ledöntötték, részeit a Terror Házához vitték, ám az nem volt a terv része, hogy Pityinger László belerúg az egyik darabjába.
A tanú viccnek minősítette a vádlott elleni eljárást, mert az szerinte egy olyan demonstráció miatt folyik, ahol csupán a jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét akarták kifigurázni.
A bíróság további bizonyítást rendelt el és szeptemberre napolta a szobor ledöntése kapcsán Pityinger László ellen garázdaság vádjával induló büntetőpert.