Krónika

Csökkent a népesség természetes fogyása

Az év első három hónapjában kevesebben születtek, de kevesebben is haltak meg, mint 2017 azonos időszakában

Kevesebben születtek, de kevesebben is haltak meg 2018 első három hónapjában, mint 2017 azonos időszakában, a népesség természetes fogyása csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán

A jelentés szerint január-márciusban 21 731 gyermek jött világra, ami 413-mal, 1,9 százalékkal elmaradt a 2017. január-márciusi születésszámtól. Januárban 0,5 százalékkal több, februárban 0,8 százalékkal, márciusban pedig 5,3 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2017 azonos hónapjaihoz képest. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,45 volt, ami megegyezik az előző év azonos időszakára számított értékkel.

Az év első három hónapjában 36 623-an haltak meg, 6 százalékkal, 2346-tal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. 2018. januárban 22, februárban 4,2 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban, márciusban viszont 12 százalékkal emelkedett a halálozások száma. 

Mivel a halálozások számának csökkenése nagyobb mértékű volt, mint az élveszületéseké, ennek következtében a természetes fogyás a 2017. január-márciusi 16 825-tel szemben 14 892 volt, ami 11 százalékos javulást jelent.

A házasságkötések száma 0,5 százalékkal, 32-vel kevesebb volt az előző év azonos időszakában regisztráltnál. Januárban és februárban átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett, márciusban viszont 1,9 százalékkal csökkent a frigyek száma.

Január-márciusban ezer lakosra 9 élveszületés és 15,2 halálozás jutott. Az előbbi 0,1, az utóbbi 0,9 ezrelékponttal alacsonyabb volt a 2017. január-márciusinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,8 ezrelékponttal, 6,2 ezrelékre mérséklődött. 2018 első három hónapjában ezer élveszületésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott, ami majdnem azonos volt az egy évvel korábbi értékkel. A házasságkötési arányszám 2,5 ezrelékes értéke nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

A születések száma régiónként különböző mértékben változott, két régióban emelkedett, ötben mérséklődött, egyben pedig változatlan maradt. A legjelentősebb, 4,7 százalékos emelkedést a Nyugat-Dunántúlon, a legnagyobb, 6,1 százalékos csökkenést pedig a Közép-Dunántúlon regisztrálták.

A halálozások száma mindegyik régióban csökkent, a legjelentősebb mértékben, 9,4 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon, a legkevésbé, 3,3 százalékkal az Észak-Alföldön és a közép-magyarországi régióban.

A természetes fogyás mértéke valamennyi régióban csökkent. A születések számának növekedése és a halálozások számának országos átlagot meghaladó mérséklődése miatt a legjelentősebb, 24 százalékos csökkenés a Nyugat-Dunántúlon következett be.

A házasságkötések száma három régióban emelkedett, ötben pedig csökkent. A leginkább, 7,3 százalékkal a Közép-Dunántúlon emelkedett, a leginkább, 8,3 százalékkal pedig a Dél-Alföldön csökkent.