Krónika
Busómaszkot öltött ma egész Mohács
A történetileg nem igazolt legenda szerint a rémisztő álarcok mögé rejtőző sokácok űzték ki a városból a babonás török katonákat
Évszázadok óta igyekeznek mókásan félelmet kelteni az egyedi ruhákba öltözött legények (Fotó: Csudai Sándor)
Több mint ezer busó, mellettük pedig több száz maskarás lepi el ma Mohácsot, megkezdődik a hat napig tartó farsangi mulatság, a busójárás.
A szervezők csaknem kilencven programmal várják az érdeklődőket. A jövő heti, húshagyókeddi, a város főterén megtartandó koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdalverseny, többféle táncház, valamint számos néptáncelőadás, sokácbál, busó lakodalmas, koncertek, maszkfaragó foglalkozások és neves művészek által készített busóálarcokból rendezett kiállítások. Az UNESCO kezdeményezésére a szellemi kulturális örökségek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein várhatóan százezer látogató vesz részt.
A legújabb technológia a busójárást is elérte, az idei rendezvényt már okostelefonra letölthető, ingyenes alkalmazás is segíti, amely megtalálható a http://mohacsapp.hu/ honlapon. A messze földön híres eseményre Busó Expressz néven élményvonatot közlekedtet vasárnap a Duna-parti városba a MÁV Nosztalgia Kft. A vonat Orfeum kocsijában már Budapesten megkezdődik a farsangolás, visszaúton pedig a Holiday Star együttes játszik az utasoknak.
A mohácsi sokácok világszerte ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsoló ünnepek családjába tartozik.
A sokácok farsangját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A legendának nincs történeti alapja, valószínűbb, hogy a balkánról származó sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a népszokást.
A busók öltözete az elmúlt évszázadok alatt semmit sem változott, a farsangolók ma is szőrével kifordított rövid bundát, szalmával kitömött gatyát öltenek magukra, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viselnek. A bundát az öv vagy marhakötél fogja össze a derekukon, erre akasztják a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartják. Az igazi legény azonban az – és ez teszi a busót busóvá –, aki a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot hord. A busókat a jenkelék kísérik, akiknek az a szerepük, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a fiatalokat az álarcosoktól, eközben fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat.