Krónika

Börtön a röszkei csata támadóinak

Több vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott a bíróság az elhíresült, migránsok szervezte zavargás résztvevői közül

Bűnösnek találta tegnapi, nem jogerős ítéletében a Szegedi Járásbíróság a szeptemberi röszkei csata arab főkolomposait, akik az akkor már lezárt magyar határt áttörve magyar rendőrökre támadtak, és közülük tucatnyit megsebesítettek.

Három év börtönbüntetéssel sújtotta tegnap a Szegedi Járásbíróság a szeptemberi, a közbeszédben röszkei csataként ismert zavargás egyik hangadóját, azt a szír férfit, aki egy hangosbeszélővel bőszítette a határ szerb oldalán a rendbontó migránsokat, mielőtt azok a magyar rendőrökre támadtak. A tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt indított büntetőper további hat vádlottja egy év két hónapot kapott, a bíróság őket négy évre kiutasította hazánk területéről. Két másik arab férfi egy-egy, négy, illetve két évre felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egy már oltalmazott státusban lévő asszony esetében a bíróság elutasította az ügyészség indítványát, így a nő Magyarországon maradhat.

Arany János bíró az ítélet indokolásában kifejtette, hogy hazánk jogtörténetében ez az első olyan jellegű per, amelyben azt kellett megvizsgálni, hogy a vádlottak a tömegzavargás következményeként és szándékosan léptek-e magyar területre.

Ismert, a röszkei csatában a szerb oldalon lévő migránsok kövekkel, botokkal dobálták meg a magyar rendőröket, gyújtogattak, s a rendbontás következtében tucatnyi rendőr sérült meg, volt, aki súlyosan. A történtek miatt indított per csaknem bohózatba fulladt, amikor a korábban hangosbeszélővel lázító szír férfi egyebek mellett arról kezdett beszélni, hogy a rendőrök ellen indított rohammal csak azt akarták demonstrálni, hogy mennyire kedvelik Magyarországot és az itteni hatóságokat. A bizonyítási eljárásban csak kis részben sikerült feltárni, hogy a csetepatéban kinek mi lehetett a szerepe. Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a terheltek is fellebbezést jelentettek be.