Krónika

Bocsánatot kért a német katolikus egyház a gyermekbántalmazások miatt

Ferenc pápa: A zaklatási botrányok is szerepet játszanak az ifjúság egyháztól való elfordulásában

Bocsánatot kért a német katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokért a német katolikus püspöki konferencia elnöke kedden a testület Fuldában tartott tanácskozásán.

Reinhard Marx a gyermekek és fiatalkorúak sérelmére az egyház férfi tagjai által a második világháború óta elkövetett szexuális visszaélésekről készített tanulmány bemutatóján kiemelte: szégyelli magát azért, hogy az egyház "szemet hunyt" a bűncselekmények felett és "eltussolta" őket, és bocsbocsánatot kér ezért a "kudarcért" és az áldozatoknak okozott fájdalomért. 

Ferenc pápa: A zaklatási botrányok is szerepet játszanak az ifjúság egyháztól való elfordulásában
Ferenc pápa kedden, észtországi látogatása során úgy vélekedett, a napvilágra került zaklatási botrányok is szerepet játszanak abban, hogy sok fiatal elfordul a katolikus egyháztól.
A katolikus egyházfő Tallinban, egy észt fiatalokkal tartott ökumenikus találkozón azt mondta, hogy sok kortársuk már nem tekinti komoly beszélgetőpartnernek az egyházat, s ezért annak meg kell változnia, ha nem akarja elveszíteni a jövő nemzedékeket.
A világ egyik legkevésbé vallásos országának ifjúságához szólva az egyházfő kijelentette: tisztában van azzal, hogy számos fiatal úgy érzi, az egyház semmit sem képes nyújtani számára, és egyszerűen nem érti meg a problémáit.
"Egyesek kifejezetten azt szeretnék, hogy hagyják békén őket, mert terhesnek, sőt kellemetlennek érzik az egyház jelenlétét. Fel vannak háborodva a szexuális és a pénzügyi botrányok miatt, s nem látják, hogy egyértelműen elítélnék őket" - jelentette ki Ferenc pápa katolikus, evangélikus és ortodox fiatalokkal találkozva a tallinni Kaarli evangélikus templomban.
Mint mondta, az egyház átlátható és őszinte választ kíván adni ezekre a panaszokra. "A felnőtteknek kell megtérniük" - hangsúlyozta. "Tudatosítanunk kell: ahhoz, hogy mellettetek legyünk, sok mindent meg kell változtatnunk, ami elidegenít titeket tőlünk" - tette hozzá.
Az utóbbi hónapokban nagy visszhangot keltett több, az egyházon belüli szexuális botrány, többek között az Egyesült Államokban, Németországban és Chilében.
Észtország a pápa négynapos balti körútjának utolsó állomása Litvánia és Lettország után. Ez volt Ferenc pápa első útja a Baltikumba. Az apostoli körútat a három balti köztársaság függetlensége kikiáltásának százéves évfordulójára rögzítették. Lettország, Észtország és Litvánia az első világháborút követően vált függetlenné Oroszországtól. Utoljára 25 éve látogatott katolikus egyházfő Szent II. János Pál pápa személyében a Balti-tenger partján fekvő, azóta EU- és NATO-taggá vált három országba.

 

Mint mondta, az egyházi intézményrendszer, a püspökök és a papok védelmében "túl sokáig" nem vettek tudomást a gyermekek és fiatalkorúak elleni szexuális zaklatásokról, és tétlenül nézték olyan "hatalmi szerkezetek" kialakulását, amely "kedvez az erőszaknak és a visszaéléseknek".

Azonban a püspöki konferencia megbízásából elkészített tanulmány "fordulópont az egyház történetében, és nem csak Németországban" - emelte Reinhard Marx. Jelezte, hogy szerkezeti változások következhetnek az egyházi intézményrendszerben.

A szeptember közepén már kiszivárogtatott tanulmány megállapításai szerint 1946 és 2014 között 1670 pap 3677 gyermek- vagy fiatalkorú áldozatot bántalmazott. 

Harald Dreissing, a kutatás koordinátora a bemutatón aláhúzta, hogy az adatok a becslések alsó határát jelzik, azt jelentik, hogy az elkövetők és az áldozatok száma "biztosan nem alacsonyabb".

Az áldozatok jellemzően 13 éven alattiak, csaknem kétharmaduk fiú, többségük sérelmére sorozatosan, általában 15 hónapot meghaladó időn keresztül követtek el szexuális visszaéléseket egyházi személyek, jellemzően 30 éven feletti emberek. A bűncselekmények helyszíne általában az elkövető magán-, vagy szolgálati lakása volt.

A többi között egyházi levéltárak adatain alapuló kutatásnak nincsenek büntetőjogi következményei, az elkövetőket nem nevezték meg, és nem vizsgálták az egyház női tagjainak, például a katolikus gyermekotthonokban szolgáló apácák tevékenységét. 

Heiner Keupp, a 27 egyházmegyére kiterjedő kutatási programra szervezett tudományos konzorcium egyik vezetője, a müncheni Ludwig Maximilians egyetem szociálpszichológusa a Deutschlandfunk országos közrádiónak elmondta, hogy munkájuk nem nevezhető a visszaélések feltárásának. A püspöki konferencia felkérése csak az adatok anonimizált rögzítésére vonatkozott.

Hangsúlyozta, hogy a visszaélések ügye nem az egyház kezdeményezésére került napirendre, hanem annak hatására, hogy "sok aktív és bátor érintett" nyomás alá helyezte az egyházat és "életben tartotta a témát".

Hozzátette, hogy meg kell nyitni az egyházi levéltárak aktáit és be kell vonni külső, független szakértőket, követve az amerikai Pennsylvania állam példáját, ahol az ügyészség irányításával vizsgálják a katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokat. 

A püspöki konferencia fuldai tanácskozásán nyilvánosságra hozott kutatási jelentés szerint az egyház a papok bűnösségét nagyobb veszélynek tartotta magára a papságra, mint a gyerekekre nézve, ezért az intézményrendszeren belül felfedezett visszaélések ügyében általában csak fegyelmi eljárást indítottak, és áthelyezték a bűncselekmény elkövetőjét.