Krónika
Becsapódásra készül a Rosetta
Az első emberkéz alkotta műszer az üstökösmagon
A repülésirányítók számításai szerint a Rosetta űrszonda kamerái rögzítik és közvetítik majd az utolsó manőver pillanatait. A műholdnak a nemesgázokat is érzékelő mérőműszere, ahogy minden más eszköze is megsemmisül a becsapódáskor. A küldetés repülésdinamikai szakemberei ugyan még nem dolgozták ki az összes részletet, de annyi biztos, hogy a Rosetta szűk ellipszis alakú pályára áll majd az üstökös körül, s úgy irányítják, hogy folyamatosan csökkentse a távolságot egészen az ütközésig.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) lapunkat arról tájékoztatta: a magyar kutatók munkájának elismerése, hogy júniusban Budapesten rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor űrkutató foglalta össze az eredményeket, és részletesen beszámolt a programban való magyar részvételről is. A szerkesztőségünknek is megküldött tájékoztatóban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakembere azt írta: „2014. november 12. történelmi dátum az űrkutatás világában: ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum egy üstökösmag felszínére. A Philae leszállóegység viszontagságos, de összességében sikeresnek mondható története tavaly júliusban lezárult.”
A tájékoztatóból kiderült, az űreszközök fejlesztésében komoly szerepet vállalt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az SGF Technológia Fejlesztő Kft.
Az ESA Rosetta űrszonda és a Philae leszállóegység programja tizenkét éve indult, az eltelt idő jelentős részét az égitest megközelítése és a megfelelő manőverezés tette ki. A Naptól félmilliárd kilométerre keringő műszeregység elvileg még tovább működhetne, a szakemberek szerint azonban a szélsőséges viszonyok annyi kárt tettek már benne, hogy kár lenne kísérletezni az újraprogramozásával.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) lapunkat arról tájékoztatta: a magyar kutatók munkájának elismerése, hogy júniusban Budapesten rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor űrkutató foglalta össze az eredményeket, és részletesen beszámolt a programban való magyar részvételről is. A szerkesztőségünknek is megküldött tájékoztatóban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakembere azt írta: „2014. november 12. történelmi dátum az űrkutatás világában: ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum egy üstökösmag felszínére. A Philae leszállóegység viszontagságos, de összességében sikeresnek mondható története tavaly júliusban lezárult.”
A tájékoztatóból kiderült, az űreszközök fejlesztésében komoly szerepet vállalt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az SGF Technológia Fejlesztő Kft.
Az ESA Rosetta űrszonda és a Philae leszállóegység programja tizenkét éve indult, az eltelt idő jelentős részét az égitest megközelítése és a megfelelő manőverezés tette ki. A Naptól félmilliárd kilométerre keringő műszeregység elvileg még tovább működhetne, a szakemberek szerint azonban a szélsőséges viszonyok annyi kárt tettek már benne, hogy kár lenne kísérletezni az újraprogramozásával.