Árvíz: már több mint 553 kilométeren védekeznek

Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) közleménye szerint a Lajtán, a Murán és a Principális-csatornán összesen 79,5 kilométeren a legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. 52,2 kilométeren (a Dráván és a Rábán) másodfokú, 421,5 kilométeren (a Dunán, a Rábcán, a Zalán és a Sajón) elsőfokú készültség mellett védekeznek a szakemberek. Láng István, az OMIT vezetője hétfő este a helyszínen ellenőrizte a beavatkozások szakszerűségét a Mura védvonalán. 

A Murán és a Dráván levonuló árhullám Murakeresztúr térségében tetőzik. Az utána következő folyószakaszon a Mura, majd a Dráva mentén egészen Barcs térségéig nyílt ártér van, ahol az önkormányzatok feladata a védekezés. Az Országos Műszaki Irányító Törzs valamennyi önkormányzathoz megnevezte a vízügyi műszaki irányítót. Az önkormányzati védekezések szakmai irányításában kilencvenkét vízügyi dolgozó vett részt, és öt szivattyút biztosítottak a siófoki önkormányzat védekezéséhez.
A Szentborbás és Drávaszabolcs közötti állami védvonalak újak, magassági biztonságuk megvan. A Dráva menti védvonalon homokzsáktöltő telepeket jelöltek ki - tették hozzá.
A Balaton felületére, valamint a vízgyűjtő területen lehullott csapadék hatására a tó vízállása egy nap alatt egy centimétert emelkedett. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a szeptember 3-án megkezdett apasztó vízeresztés mértékét megnövelte. Megjegyezték: ennek egyik célja a magas vízszint csökkentése az esetleges károk megelőzése érdekében. A másik pedig az, hogy a téli időszak kezdetére tározási lehetőséget biztosítsanak a tóban úgy, hogy a jegesedés ne okozzon károkat a parti létesítményekben és műtárgyakban. A vízparti településeken sehol nem kellett helyi vízkár-elhárítási védelmi fokozatot elrendelni, de a védekezésért felelős helyi szakembereket kijelölték. 
Belvíz miatt 35 szakaszon kell védekezni. Ebből nyolcon harmadfokú, tizenkettőn másodfokú, tizenöt szakaszon pedig elsőfokú a készültség. Az elmúlt két napon jelentősen megnőtt a belvízzel elöntött terület nagysága. A legfrissebb adatok szerint 47 600 hektár van víz alatt, ebből 22 350 hektár vetés-szántó. A legnagyobb elöntések az Alföld középső vidékén, Szentes és Mezőtúr térségében alakultak ki - fejtette ki az OMIT.
Az elmúlt napok jelentős csapadékát okozó légörvény tovább gyengül, és lassan távolodik, időjárásunkat egyre inkább egy északkeletre elhelyezkedő anticiklon határozza meg, ezért szombatig számottevő csapadék nem várható. Egy-egy záporból, zivatarból sem várható jelentősebb mennyiségű csapadék - olvasható az OMIT közleményében.

Homokzsákokat pakolnak egy ház elé a vízzel elöntött utcán a Zala megyei Kerkaszentkirályon (Fotó: MTI/Varga György)

Alig egy hét alatt több mint másfélszer annyi eső esett, mint a havi átlag - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. A szeptemberi átlagos csapadékösszeg mintegy 47 milliméter, a legutóbbi hat nap alatt viszont országos átlagban 77 milliméternyi eső esett. Ebben az időszakban a legtöbb eső Siófokon és Szentesen esett, miközben a szatmári és beregi térségben csupán egy-két millimétert mértek.

Az előrejelzés szerint kedden napközben a Dunántúlon kevés, másutt viszont többórányi napsütés is várható. Délután elszórtan záporeső, esetleg zivatar kialakulhat. A hőmérséklet délután 21-26, késő este 12-18 Celsius-fok között valószínű.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat kedd reggel azt közölte: néhol, főként északkeleten alakulhat ki zivatar, amelyhez szélerősödés, illetve lokálisan esetleg jelentősebb mennyiségű (10-20 milliméter) csapadék társulhat. Keddre viszont már egy megyére sem adtak ki figyelmeztetést sem felhőszakadás, sem jelentős mennyiségű csapadék veszélye miatt.

Forrás: MTI