Akár még évekig oda-vissza tekergethetjük az órákat

Az Európai Bizottság még júliusban indított nyilvános konzultá­ciót a nyári időszámításról, eszerint a kitöltők nyolcvannégy százaléka eltörölné az óraátállítást. Több mint 4,6 millió válasz érkezett be, a legtöbb Németországból és Ausztriából ám hazánk lakosságának mindössze 0,21 százaléka nyilvánított véleményt, közülük viszont a legtöbben az óraátállítás eltörlése mellett foglaltak állást.

Augusztus végén jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy az emberek akaratának megfelelően el kell törölni az óraátállítást és át kell térni a nyári időszámtásra. A menetrend szerint jövő év március 31. lett volna az utolsó dátum, amikor igazítani kellett volna az órákat és a tagállamok eddig jelezhették volna azt is, hogy a nyári vagy a téli módi mellett döntöttek. A szoros ütemtervet többen kritizálták, valamint hiányolták a pontos részleteket.

Valószínűleg ennek a következménye lett a napokban kiszivárgott egy, az EU jelenlegi soros elnöke, Ausztria által benyújtott új tervezet. Ez alapján ugyanis két évvel módosul a 2019-es dátum, vagyis a nyári időszámítást választó tagállamoknak utoljára 2021. március 28-án kell előre állítani óráikat, míg a téli időszámítás mellett döntőknek ugyanez év október 31-én kell egy órával visszatekerniük a mutatókat. Ezzel tehát a tagállamok időt nyernének. A magyar kormány a kérdést egyébként még nem tárgyalta, a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyit mondott, szerinte minden úgy jó, ahogy most van.

Szintén tagállami hatáskör egyébként azt eldönteni, hogy az ország melyik időzónában szeretne lenni. Magyarországon évek óta létezik egy olyan kezdeményezés, ami ennek megváltoztatását szorgalmazza. Szerintük ugyanis nem az óraátállítással van a gond, hanem azzal, hogy hazánk rossz időzónában van, ezért a jelenlegi közép-európai GMT+1-es időzónáról a kelet-európai GMT+2 időzónára kéne áttérni. A kelet-európai időt nyolc tagállam (Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia) alkalmazza, a kezdeményezés szerint tehát hozzájuk csatlakoznánk. Így egy órával később sötétedne, ami azért lenne jobb a mostaninál, mert a nappali világosság és a legtöbb ember ébrenléti ideje közelebb kerülne egymáshoz. Több időt is tudnánk a szabadban tölteni, nem utolsó sorban pedig évente száztizenhárom Gigawattórányi (GWh) energiát takarítanánk meg – hangsúlyozta korábban lapunknak a kezdeményezés ötletgazdája, Herman Gábor. Hozzátette, ezzel nyáron megszűnnének a nagyon korai világos reggelek, télen pedig nem lenne olyan korán sötét.

A nyári és téli időszámítást először az első világháború idején vezették be a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monar­chiában, onnan terjedt el több helyre Európában. Később elhagyták, majd ismét bevezették, és ez többször meg ismétlődött. Magyarországon a nyári időszámítást 1980-ban villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra. Az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez 1996-ban igazították a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint két órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján három órakor végződik.

Az, hogy végül mikor törlik el, vagy egyáltalán eltörlik-e az évenkénti kétszeri tekergetést, továbbra sem tudni, az viszont biztos, hogy vasárnap éjjel háromról kettőre kell visszaállítani a mutatót, vagyis egy órával többet aludhatunk. w