Áder János: Negatív élettani hatásai vannak a klímaváltozásnak

Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról és a környezeti fenntarthatóságról a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának épületében. MTI Fotó: Lendvai Péter

A köztársasági elnök a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a klímaváltozásról és a környezeti fenntarthatóságról szólva példaként hozta fel, hogy Délkelet-Ázsiában drámai mértékben fog nőni a hőhullámos, hőstresszes napok száma; az Arab-öbölben pedig hat-nyolc hónapra ellehetetlenül minden szabad téren végzett munka.

Ez a probléma Magyarországot is érinti: még sohasem volt példa arra, hogy öt hőhullám legyen egy nyáron, egy hőhullám több mint egy hétig tartson, s arra sem, hogy szeptemberben hőségriadó legyen, pedig ezen a nyáron mind a hármat megértük, s ezzel ezerhatszáz ember halála hozható összefüggésbe - jegyezte meg az államfő.

Áder János szólt arról, hogy Kínában a légyszennyezettség naponta négyezer, míg Magyarországon éves szinten tizenegyezer ember halálát okozta.

A köztársasági elnök valószínűsítette, hogy mire a mai magyarországi orvostanhallgatók praktizálni fognak, fel kell ismerniük olyan trópusi betegségeket, mint a malária és a dengue-láz. Az utóbbit az a tigrisszúnyog terjeszti, amely 1943 és 1969 között még csak a világ néhány pontján fordult elő, mára azonban Európa tizenkét országában, köztük Horvátországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában is önfenntartó populációja van.

A tigrisszúnyog öt-tíz éven belül megjelenik Magyarországon is, és a dengue-lázat a tünetei, a magas láz, a hányás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak alapján fel kell majd ismerniük - mondta hallgatóságának, megjegyezve, hogy gyógyszer egyelőre nincs a betegség gyógyítására.

Áder János szólt arról, hogy Magyarországot már ma is a parlagfű európai epicentrumának mondják, összességében mintegy két megyényi területet borít be, a klímaváltozás hatására azonban pollenjének koncentrációja 2050-re a mostani legkevesebb négyszeresére, de akár tizenkétszeresére is emelkedhet. „Magyarországon már ma 2,5 millió allergiás ember él, többségük a parlagfűre is érzékeny” - mondta.

A köztársasági elnök a tengervízszint emelkedésének egészségügyi hatásaival kapcsolatban kiemelte, nőni fog a folyókba és a tenger melletti víztározókba jutó só mennyisége. „Ennek következménye Bangladesben az lesz, hogy az ország elveszíti rizsföldjei ötven százalékát, s már most két liter víz elfogyasztásával a normál két gramm sómennyiség helyett a lakosság tizenhat grammot vesz magához – közölte.

Az államfő előadásában kitért a fenntarthatóság, a környezet védelme érdekében indult klímaforradalom mentén zajló legújabb tudományos kutatási eredményekre is, megjegyezve, „a nagy kérdés” az, hogy miként tud az emberiség a jövőben olcsó, tiszta energiához jutni, s azt tárolni.

Áder János az újdonságok közé sorolta az üvegfelületekre helyezhető olcsó, a korábbinál harminc-ötven százalékkal nagyobb hatásfokú, hűtéshez, fűtéshez energiát biztosító napelemeket, a tengeren úszó napelemfarmokat, illetve a mellettük sótalanítással édesvizet előállító üzemeket, a hidrogéncellás autókat, a háztartási energiatároló berendezéseket, a lapát nélküli szélerőműveket.

Áder János felhívta a figyelmet két magyar találmányra: a gépjárművek szén-dioxid kibocsátását ötven százalékkal csökkentő katalizátorra, s egy közvilágítást szabályozó rendszerre, amely további tizenöt százalékkal csökkentheti az egyébként energiatakarékos LED-es közvilágítás költségeit.

Magyar szakemberek harmadik generációs napelemek fejlesztésén is dolgoznak, e berendezések hatékonysága akár negyven százalékkal is jobb lehet a mostaniakénál - jegyezte meg az államfő.