Krónika
Áder János: Az erdő nemzetünk pótolhatatlan értéke
Az erdészeket köszöntötte a köztársasági elnök+VIDEÓ
Az államfő felidézte: a székelyföldi származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak "a klíma szabálytalanságára", a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére.
Áder János emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő „hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”.
Hangsúlyozta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak, a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károlynak, a selmecbányai Divald Adolfnak, és a sepsikőröspataki Bedő Albertnek az egyik célja a magyar nyelvű erdészképzés megteremtése volt.
„A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává” - állapította meg Áder János. Hozzátette, egy kicsiny, de elszánt szakmai közösségnek köszönhetően „előrelátó, a jövő iránt felelős erdőgazdálkodás vette kezdetét” Magyarországon.
Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket: azaz az ipari lobbit, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat, valamint azokat, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter többek között a készülő erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni. Szabó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a "összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek". Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több min3t ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön.
„Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának. Akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon” - fogalmazott Áder János.
Úgy vélte: ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben, vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat.
Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.
Az Országos Erdészeti Egyesület - mely Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő szakmai civil szervezete - Bedő Albert alapító tiszteletére tartja 147. vándorgyűlését. A rendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Fazekas Sándor földművelési miniszter is beszédet mond.