Áder János: A klímaváltozás a mezőgazdaságra is negatívan hat

Áder János köztársasági elnök előadást tart Élő bolygónk címmel a IX. Alföldi tudományos tájgazdálkodási napok konferencián. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásának tizenegy százaléka a mezőgazdaságból származik – mondta el Áder János.

Az államfő beszédében kiemelte, hogy az ipari forradalom óta drámai módon nőtt a világ népessége: míg előtte, az 1800-as években még egymilliárd ember élt a Földön, ma már több, mint hétmilliárdan vagyunk, 2050-re várhatóan kilencmilliárdra nő a népességszám. Emiatt nő a fogyasztás, a mezőgazdasági termelés, a földhasználat, a termelés és az ipari kibocsátás is. Mindez többletenergia-felhasználással jár, amely növekvő széndioxid- és üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez.

A köztársasági elnök előadásában kiemelte: a népesség növekedésével párhuzamosan mintegy nyolc hektár termőföld pusztul el percenként, nagyjából egy Belgium nagyságú területet veszítünk el minden évben. A növekvő mennyiségű élelmiszert egyre kisebb, lepusztultabb területen kellene megtermelni, amelyet időnként természeti katasztrófák is sújtanak - vázolta fel az előrejelzéseket. A gazdálkodók egyre nehezebben tudnak megélni, a falvakból városokba vándorolnak, ahol nő a szennyezés és ellátási problémák jelentkeznek, amelynek egyenes következménye a migráció - közölte. 1950-től napjainkig az ötmilliónál több lakossal rendelkező városok száma nyolcról hetvenkilencre nőtt, miközben a környezetszennyezés hetvenöt százaléka a nagyvárosokhoz kötődik - emelte ki.

Áder János beszélt arról is, hogy a világ mezőgazdasági területeinek mintegy húsz százalékán öntözéses gazdálkodás folyik. Ennek komoly kockázata van, amennyiben mindez nem ésszerű keretek között hanem „rablógazdálkodás” formájában történik - hangsúlyozta. Példa erre Szaúd-Arábia, Kalifornia vagy Etiópia - mondta. Utóbbi országban az aszály, az ésszerűtlen vízbázissal történő gazdálkodás következtében a talajvízszint tizenkettő-negyven méterrel csökkent, így öntözés szempontjából elérhetetlenné vált az ottani vízbázis, ennek következtében tizenötmillió ember megélhetése került veszélybe - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök beszédében figyelmeztetett a monokultúrás gazdaság hosszú távon jelentkező kockázatára is. Ennek kapcsán elmondta, hogy a Földön ismert kétezer búzafajból összesen mintegy kilencet termesztenek emberi fogyasztásra. Néhány hetes hír, hogy Norvégiában megnyitották a világ legnagyobb génbankját, ahol összegyűjtik azokat a magvakat, amelyek még megőrizték azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyekre néhány évtized múlva szükség lehet - számolt be.