Krónika

A többség ragaszkodik szülőhelyéhez

A falvak lakói a leghűségesebbek otthonaikhoz

A magyarok ötvenkét százaléka ugyanazon a településen, huszonhárom százaléka ugyanabban a megyében lakik, mint a születésekor, a lakóhely stabilitása a községek lakóira inkább jellemző, mint a városiakra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett kis népszámlálásának adataiból.

A községek lakosainak ötvenhat százaléka, a városlakóknak fele él születése óta ugyanazon a településen.  A születési hely elhagyása a közép-magyarországi, a stabilitás az észak-alföldi régiót jellemzi a leginkább. A Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen, viszont a fővárosiak esetében ez az arány csak huszonkilenc százalék. Tavaly a népesség több mint ötöde születése óta ugyanazon a lakcímen élt. A lakosság leg­idősebb csoportját jellemzi a legkevésbé a lakóhely-változtatás. A hatvanöt éves és annál idősebb népesség majdnem hatvan százaléka, az ötven–hatvannégy éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére. A népesség fia­talabb csoportjaiban, a harminc–negyvenkilenc, illetve a tizenöt–huszonkilenc évesek között azok vannak a legtöbben, akik az elmúlt hat évben költöztek jelenlegi lakóhelyükre, míg a tizenöt év alatti lakosság többsége születése óta ugyanazon a lakcímen él.