A rakéta első fokozatának egyik eleme okozhatta a balesetet

Krikaljov közölte, hogy a Szojuz MSZ-10 űrhajó csütörtöki balesete a hordozóeszköz első és a második fokozatának összeütközésekor történt, ami miatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része.

"A rakéta befejezte rendes repülését, szabályszerűen üzembe lépett az automatika" - mondta, hozzátéve, hogy az állami bizottság vizsgálatának eredményei a hónap utolsó harmadában lesznek ismeretesek.

Az Interfax hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt állította, a balesetet az váltotta ki, hogy nem lépett működésbe egy robbanópatron, ami miatt az első fokozat oldalblokkjának felső részén nem nyílt ki egy biztonsági elvezető szelep. Emiatt a nagynyomású gázok nem távozhattak a blokkból és nem távolították azt el a rakéta második fokozatától.

Az informátor szerint a szelep a felbocsátást megelőző ellenőrzés során rendben kinyílt, és azt az előírásoknak megfelelően visszazárták.

Krikaljov leszögezte, hogy a Szojuz-FG típusú rakéták repülése csakis a baleset okainak megállapítása és az abból fakadó intézkedések megtétele után kezdhető újra.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy a szerencsétlenül járt Szojuz MSZ-10 űrhajó legénysége, az orosz Alekszej Ovcsinyin és az amerikai Nick Hague jövő tavasszal indulhat el ismét az űrállomásra. A két pilótát egyébként csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk. Vjacseszlav Rogozsnyikov, a Szövetségi Orvos-biológiai Ügynökség helyettes vezetője szerint Ovcsinyin és Hague egészséges, a közérzetük jó.

Kikaljov szerint egyébként szükségessé válhat, hogy a bajkonuri Szojuz-baleset miatt személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást, de a szakemberek minden megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen, mert az állomás alapvetően emberes űrrepülésekhez készült.

Lehetségesnek nevezte, hogy az űrállomás jelenlegi személyzetének misszióját néhány nappal meghosszabbítják, és előrehozzák a következő csapat fellövését. Mint mondta, nem kizárt, hogy a következő Progressz MSZ teherszállító rakétát a tervezettnél később fogják felbocsátani.

Bejelentette, hogy a baleset miatt elhalasztják a Szojuz MSZ-9 űrhajón keletkezett furat vizsgálatára november 15-re betervezett űrsétát és átütemezik az egész űrrepülés-programot.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt csütörtökön tájékoztatták a baleset körülményeiről. Peszkov úgy vélekedett, hogy a történtekkel kapcsolatban korai még következtetéseket levonni.

Csütörtökön, nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzeten lévő orosz és amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban.

A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség tudomása szerint legutóbb 1983. szeptember 23-án volt hasonló baleset Szojuz típusú űrhajóval.

Szükségessé válhat, hogy személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást a bajkonuri Szojuz-baleset miatt - jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszoszmosz orosz állami űrvállalat "emberes" űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója a Cskalovszij katonai reptéren tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás elvileg személyzet nélkül is működhetne, mert tervezői számoltak ezzel a lehetőséggel. A szakemberek azonban minden megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen, mert az állomás alapvetően ember által vezérelt űrrepülésekhez készült.

Lehetségesnek nevezte, hogy az űrállomás jelenlegi személyzetének misszióját néhány nappal meghosszabbítják, és előrehozzák a következő csapat fellövését. Mint mondta, nem kizárt, hogy a következő Progressz MSZ teherszállító rakétát a tervezettnél később fogják felbocsátani.

Az Európai Űrügynökség felajánlotta segítségét a vizsgálathoz

A Dmitrij Rogozinhoz, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat vezérigazgatójához előző nap küldött levelében Wörner azt mondta: kész támogatni bármilyen "megfelelő és hasznos" módon az orosz állami bizottság munkáját, amely a történteket és azoknak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységére gyakorolt esetleges következményeit vizsgálja.

Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz emberrel végrehajtott űrrepülés-programjaiért felelős ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a Szojuz MSZ-10 űrhajó csütörtöki balesete a hordozóeszköz első és második fokozatának összeütközésekor történt, ami miatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része.

Az ESA főigazgatója levelében ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a baleset arra mutat rá, hogy az űrrepülés továbbra is kihívást jelent, ugyanakkor - úgy vélte - az, hogy a fedélzeten lévő orosz és amerikai űrhajós épségben földet ért, a Roszkoszmosz űrhajósszállító rendszerének működőképességét bizonyítja.

Wörner meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy orosz kollégájának vezetésével "a lehető legbiztonságosabb módon" folytatódnak a Szojuz-repülések és az ISS fejlesztései.