Krónika
A magyarok ötöde naponta biciklire ül
Sokan azért nem járnak kerékpárral, mert hiányolják a biztonságos tárolókat a megállókból, ugyanakkor a fővárosban a Bubi rendszerének átalakítása megoldást jelenthet
A felmérés során háromezer embert kérdezett meg a Magyar Kerékpárosklub és a Medián az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából. Kiderült, hogy hazánkban az emberek tizenhét százaléka használja fő közlekedési eszközként, tehát munkába járáshoz is a biciklit, összességében a társadalom egyötöde kerekezik naponta (leggyakrabban bevásárlási céllal), ezen kívül hetven százalék teker valamilyen gyakorisággal. Az emberek hatvanhét százalékának van saját biciklije, de többségük legfeljebb csak öt kilométeres távokat tesz meg vele. Leginkább a Dél-Alföldön, például Szegeden bringáznak, ezt követi az Észak-Alföld régió. Habár sok kerékpáros-fejlesztés zajlik az országban, eddig csak kevés adat állt rendelkezésre a biciklizőkről – mondta lapunknak Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos A vidéki kerékpárosok számáról eddig csak Kisköréről voltak információk, ahol a gátőrök strigulázzák az áthaladókat. Ezért a közelmúltban minden megyében elhelyeztek digitális számlálókat, ilyenből Budapesten egyébként már tíz működik.
Hazánkban sokan a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt nem tudnak nyeregbe pattanni, sokan hiányolják a biztonságos kerékpártárolókat, leginkább a tömegközlekedési csomópontoknál. Révész Máriusz hangsúlyozta: a kutatás érdekes tanulsága, hogy ahol nincs közbringarendszer, ott a megkérdezettek úgy nyilatkoztak, ha lenne szívesen használnák. Budapesten azonban a lakosok mindössze két százaléka használja a Bubit. Azonban ha a BKK bérlethasználathoz járna a Bubi-bérlet is, akkor növelhető lenne ez a szám – mondta.
A Fővárosi Önkormányzat a következő években tízmilliárd forintot meghaladó összeget szán a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére. Budapesten növekszik az autóval közlekedők száma, ám a gyalogosok, a tömegközlekedők és az autósok érdeke is lenne, hogy csillapítsák a főváros forgalmát. A nyugat-európai trendekhez hasonlóan várhatóan itthon is egyre több lesz az elektromos kerékpár, ezek új lendületet adhatnak a biciklisközlekedésnek – tette hozzá Révész Máriusz.
Itthon jelenleg is több biciklis-beruházás zajlik: a tokaji Tisza-híd kerékpáros bővítése és a Tiszafüred–Poroszló bicikliút építése, amelyek 2019-ben fejeződhetnek be. Valamint jövőre kezdődik a Budapest–Balaton bringaút kivitelezése, illetve a Balaton-kör felújítása is.
A mostani kutatást a tervek szerint a későbbiekben is megismételnék, valamint jövő tavasszal a kerékpáros-turizmusról is felmérést készítenek.
Hazánkban sokan a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt nem tudnak nyeregbe pattanni, sokan hiányolják a biztonságos kerékpártárolókat, leginkább a tömegközlekedési csomópontoknál. Révész Máriusz hangsúlyozta: a kutatás érdekes tanulsága, hogy ahol nincs közbringarendszer, ott a megkérdezettek úgy nyilatkoztak, ha lenne szívesen használnák. Budapesten azonban a lakosok mindössze két százaléka használja a Bubit. Azonban ha a BKK bérlethasználathoz járna a Bubi-bérlet is, akkor növelhető lenne ez a szám – mondta.
A Fővárosi Önkormányzat a következő években tízmilliárd forintot meghaladó összeget szán a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére. Budapesten növekszik az autóval közlekedők száma, ám a gyalogosok, a tömegközlekedők és az autósok érdeke is lenne, hogy csillapítsák a főváros forgalmát. A nyugat-európai trendekhez hasonlóan várhatóan itthon is egyre több lesz az elektromos kerékpár, ezek új lendületet adhatnak a biciklisközlekedésnek – tette hozzá Révész Máriusz.
Itthon jelenleg is több biciklis-beruházás zajlik: a tokaji Tisza-híd kerékpáros bővítése és a Tiszafüred–Poroszló bicikliút építése, amelyek 2019-ben fejeződhetnek be. Valamint jövőre kezdődik a Budapest–Balaton bringaút kivitelezése, illetve a Balaton-kör felújítása is.
A mostani kutatást a tervek szerint a későbbiekben is megismételnék, valamint jövő tavasszal a kerékpáros-turizmusról is felmérést készítenek.