Krónika

A legtöbb tünetünk nem is allergia

Egyre többen az internetről kiokoskodott diagnózissal fordulnak orvoshoz, pedig betegségük hátterében más probléma állhat

Az allergiaszezon beköszöntével egyre többen fordulnak orvoshoz, ugyanakkor az általunk megkérdezett szakember szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy évről évre növekedne az érintettek száma. A páciensek harmadánál rendszerint más okok állnak a háttérben, így az alapos kivizsgálás azért is fontos, mert akár tíz különféle diagnózis okozhatja ugyanazokat a tüneteket.

A tavasz beköszöntével növekszik az allergiás panaszokkal orvoshoz fordulók száma, mégsem jelenthető ki egyértelműen, hogy évről évre egyre többen szenvednének az allergiától – mondta Mohácsi Edit, a Szent János Kórház allergológia szakrendelésének vezetője.

Amióta az interneten minden információ elérhető, sok olyan páciens érkezik, aki tulajdonképpen már egy komplett diagnózist felállítva kér vizsgálatot. Az esetek harminc-negyven százalékában viszont nem bizonyítható az allergiás megbetegedés, a felső légúti panaszok hátterében számos más általános állapot húzódhat meg – jelentette ki lapunknak Mohácsi Edit.

A tavasz beköszöntével a fák pollenjeinek és a penészgombának van szezonja. Utóbbi a talaj felengedésével, nedvessége miatt jelenik meg, a spórái ugyanis a nedves, langyos levegőben terjednek legjobban. A doktornő szerint azonban mégsem ezek és a tavaszi pollenek okozzák a legnagyobb számú megbetegedést, hanem a parlagfű az igazi „nagyágyú”.

Amíg a legtöbb virágpor szezonja négy, legfeljebb nyolc hétig tart, a parlagfű pollenjei már július végétől egészen az esős időszak beálltáig a levegőben vannak. Az októberig is kitolódó nyári hőmérséklet nem kedvez a szénanáthásoknak – tette hozzá a szakember, s kiemelte, hogy az allergiások könnyebben kaphatnak felső légúti fertőzéseket is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szénanáthás panaszokat és a többit fontos különválasztani. A felső légúti tünetek, a köhögés, nehézlégzés, mellkasi szorító fájdalom hátterében is számos diagnózis szerepelhet. Bár ma már az egész évben veszélyeztetetteknek – például porallergiásoknak – nem kell január elsejétől december utolsó napjáig gyógyszert szedniük, ugyanakkor a magas hisztamintartalmú ételek befolyásolhatják a tünetek intenzitását.

Ha valakinek hosszan vannak panaszai, vagy nem használ a kapott gyógyszere, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulnia – figyelmeztetett Mohácsi Edit. A kezeletlen allergia az esetek harminc százalékában asztmába fordul, igaz, a korszerű gyógyszereknek köszönhetően ma már az asztmások is teljes életet élhetnek.