A klímaváltozást leginkább a víznél érzékeljük

Áder János emlékeztetett arra, hogy áradások, aszályok és más természeti csapások sújtják a világot. Az államfő utalt a 2010-es edelényi árvízre is, amelynek védekezési költsége és a károk összege meghaladta az egymilliárd forintot. 
Mint mondta: az áradásokat elsősorban a globális felmelegedés, a hőmérséklet óriási kilengései okozzák, ebben a tudomány is egyetért.
Egy diák közreműködésével fazékkal, pohárral, csészével szemléltette azt, mennyire kevés a földön az a vízmennyiség, amely emberi fogyasztásra alkalmas és még hozzáférhető. Áder János arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlődő világban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. 
Felidézte a párizsi klímacsúcsot, amelynek célja az volt, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ezt a mértéket veszély fenyegeti. 
Kitért arra is, hogy a növekvő ipari termelés miatt egyre nő a szén-dioxid kibocsátás és koncentrációja. Ezek csökkentése elsődleges - hangsúlyozta.
A köztársasági elnök azt is mondta: a globális hőmérséklet emelkedése, a legforróbb évek mind 2000 utánra tehetők, egyre forróbbak, melegebbek az évek a Föld különböző pontjain. Arra kell törekedni, hogy a Föld felszíni hőmérsékletének emelkedése mérséklődjék - hangsúlyozta.
E három cél elérésre csak 15-20 év van - jelentette ki az államfő.
Orosz Atanáz az iskolát fenntartó görög-katolikus egyház püspöke azt mondta: az edelényi gimnázium szándéka, hogy a mintegy háromszáz diákját a környezet- és természetvédelemre is nevelje.

A Nemzeti Vízstratégia kiemelten foglalkozik a Balatonnal
A közelmúltban megszületett Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési tervről szóló kormányhatározat mindössze két esetben fogalmaz meg konkrét térségre kiterjedő feladatokat, és ezek mindegyike érinti a Balatont - hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Víz világnapi konferenciáján kedden Siófokon.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a hazai vízgazdálkodás fő célkitűzéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Vízstratégia a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készletével, valamint a Balaton vízszintszabályozásával foglalkozik kiemelten.  
Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett, hogy a kormány tavaly december végén elfogadta a Balaton programot, vele az üdülőrégió területfejlesztési koncepcióját és mintegy 260 milliárd forintnyi uniós és 100 milliárd forint hazai forrást is rendelt hozzá. A programban a vízminőség és vízbiztonság stratégiai fontosságú célként szerepel - tette hozzá.
Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért helyettes államtitkára a konferencián ismertette, hogy a következő fejlesztési ciklusban közel 15 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni szennyvízkezelési program megvalósításra, 12 milliárdot a Sió-csatorna felújítására természetvédelmi és medervédelmi beruházásokkal, és 4,74 milliárd forint jut majd a Balaton vízminőségét befolyásoló terhelések csökkentésére. Több helyszínen támogatást kaphatnak természetvédelmi és élőhely-védelmi fejlesztések, és a turisztikai fejlesztések mellett jut forrás a középületek energiahatékonyságának növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és a területhasználat módosulása miatt jelentősen csökkent a Balatonba érkező víz mennyisége a 60-as, 70-es évekhez képest. Az elmúlt három évtizedben számottevően romlott a tó vízaktivitása, vagyis a Balatonból leereszthető víz mennyisége. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben a Nemzeti Vízstratégia a Balaton medrében történő minél több víz tározását részesíti előnyben a felmerült lehetőségek közül. Ennek szellemében emelték meg a Balaton szabályozási vízszintmaximumát - a megengedett eltéréssel együtt - 126 centiméterre - közölte a szakember.

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemelt vízszint miatt Balatonmáriafürdőnél és Balatonfenyvesnél nagyobb területek kerülhetnek víz alá időszakosan, viharok idején. A csapadékvíz-elvezető rendszereket a tó körül sok helyen 100 centiméteres vízszinthez, a korábbi szabályozási maximumhoz építették ki, így ez szintén megoldandó probléma.