Krónika
A három csapás teljes szigorával
Magyarországon először kaphatnak tényleges életfogytiglanit olyanok, akiket nem életellenes bűncselekménnyel vádolnak
Rendőrnek álcázták magukat a trükkös rablók (Fotó: Hegedüs Róbert)
Három vádlott esetében tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt tegnap az ügyész a Budapest Környéki Törvényszéken abban a büntetőperben, amelynek érintettjei a vádhatóság szerint rendőri intézkedést színlelve raboltak ki korábban módosabb embereket. A tizennégy tagú társaság számláján nincs emberölés, illetve életellenes bűncselekmény, az ügyész szerint a legszigorúbb büntetés alkalmazására a három csapásként ismert törvény ad lehetőséget. A vádhatóság képviselője a per kezdetekor jelezte, hogy öt terhelt esetében várhatóan életfogytiglanra tesz javaslatot a bíróságnak, de akkor arra nem tért ki, hogy néhányuk esetében kizárná a feltételes szabadulás lehetőségét.
A nyomozás adatai szerint az egymással szövevényes rokoni, illetve baráti kapcsolatban álló vádlottak közül néhányan három éve határozták el, hogy vagyonos embereket fosztanak ki, ehhez rendőrruhákat és a rendőrök által használt eszközöket szereztek be. Egyikük Magyarországon élő kínai és vietnami állampolgárokra hívta fel a társai figyelmét, a terhelt korábban többször adott el lopott árukat az ázsiaiaknak, így tudta, hogy sok készpénzzel rendelkeznek. Két ilyen üzletembert magukat rendőrnek álcázva, házkutatás címén fosztottak ki.
A csoport tagjainak elszántságára jellemző, hogy nem ijedtek meg a hírhedt kelet-magyarországi uzsorásoktól sem, egyiküket az otthonában, családja jelenlétében rabolták ki, s több mint harmincötmillió forintot vittek el tőle. A támadás előtt két csoportra váltak szét, a másik társaság az utca túloldalán lakó másik uzsorást fosztotta ki.
A terheltek mindegyik esetben hamis rendőrigazolványt mutattak fel a sértetteknek, csuklyát viseltek, a támadásokhoz hamisított házkutatási engedélyt is vittek magukkal, amelyeket az egyik vádlott, egy nő szerzett be.
A hazai jogban példátlannak nevezte az ügyész indítványát az elsőrendű terhelt, Cs. János védője. Tuza Péter kifejtette, hogy a véleménye szerint rablásoknak sem nevezhető csalásokért nem alkalmazható a tényleges életfogytig tartó szabadségvesztés. Tuza felhívta a figyelmet, hogy védencének az utóbbi másfél évben egyetlen alkalommal biztosítottak másfél órás betekintést a tizenegyezer oldalnyi nyomozati iratokba a hatóságok. A per holnap folytatódik, csütörtökön pedig várhatóan ítéletet hirdet az ügyben a bíróság.