A Kogalymavia kizárja az emberi vagy műszaki okokat

Szakértő: nem érte külső behatás az Egyiptomban lezuhant repülőgépet
Nem érte külső behatás a két nappal ezelőtt Egyiptomban lezuhant orosz utasszállítót, a pilóta nem adott le vészjelzést, mielőtt a repülőgép eltűnt a radarról - jelentette ki hétfőn Kairóban a gép fekete dobozainak előzetes vizsgálatát végző bizottság egyik tagja. A neve elhallgatását kérve nyilatkozó illetékes nem közölt további részleteket.

Egy egyiptomi pilóta szerint nem adott le vészjelzést az orosz gép

Nem adott le vészjelzést a Sínai-félszigeten szombaton lezuhant orosz repülőgép egy egyiptomi pilóta szerint, aki nevének elhallgatását kérve nyilatkozott hétfőn az MTI-nek. Állásfoglalásával megerősítette a polgári légi közlekedésért felelős miniszter korábbi közlését.

Egyiptomi tisztségviselők ellentmondásos sajtónyilatkozatokat adtak a tragédia napján, ami zavart keltett a szerencsétlenség körülményeit taglaló médiajelentésekben. Szombaton a légi baleseteket vizsgáló egyiptomi bizottság igazgatója, Ajman el-Mokaddem azt mondta, hogy az orosz pilóta műszaki hibát jelentett, és kényszerleszállást akart végrehajtani a Sínai-félsziget északi kikötővárosában, el-Arísban. A gép el-Arístól körülbelül 70 kilométerre délre csapódott szikláknak az al-Haszana nevű sivatagi körzetben.

Később azonban a polgári légi közlekedésért felelős miniszter, Hoszám Kámel egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a pilóta nem adott le vészjelzést az irányítótoronynak. A tárcavezető szavai szerint "semmilyen rendellenesség nem történt a repülő lezuhanása előtt. Egyszer csak eltűnt a radarról." 

Az MTI-nek nyilatkozó pilóta a második forgatókönyvet erősítette meg. "Közeli barátom a miniszter, és teljes mértékben megbízom abban, amit mond. Az eddigi tapasztalataim szerint ugyanakkor csak a megtalált két fekete doboz adatainak kiértékelése után derülhet fény a katasztrófát kiváltó okokra" - mondta, és óva intette a sajtót az idegenkezűség lehetőségéről szóló spekulációktól, amelyek szerinte csak tovább mélyítik az áldozatok hozzátartozóinak fájdalmát.

"A pilótafülkében lezajlott párbeszédek hangfelvételeiből sok minden ki fog derülni, de fény derülhet a körülményekre a - jelenleg 15 négyzetkilométeres körzetben folyó - kutatóakcióval fellelt roncsok megvizsgálása során is. Más égési nyomokat hagy a darabokon a becsapódáskor keletkezett tűz, és mást egy rakéta vagy egy, a fedélzeten működésbe lépett robbanószerkezet" - mondta. 

Az al-Maszri al-Jóm című egyiptomi napilap ugyanakkor hétfőn arról írt, hogy a szerencsétlenül járt, tizennyolc éve üzemben lévő légi jármű 2001-ben már szenvedett balesetet. Az akkor éppen Bejrútból érkező gép hátsó része landoláskor a kairói repülőtér betonpályájához csapódott.

Megérkezett a Metrojet áldozatainak egy része Szentpétervárra

Megérkezett Szentpétervárra hétfő reggel az az orosz repülőgép, amely az Egyiptomban történt légi katasztrófa halálos áldozatainak földi maradványait szállította. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint 144 áldozat maradványait szállították Szentpétervárra. A holttesteket a repülőtérről egy szentpétervári halottasházba vitték, ahol a nap folyamán azonosítják őket. Az áldozatok rokonai DNS-mintákat adtak a szentpétervári repülőtéren kialakított válságközpontban.

A Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) légitársaság repülőgépe az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőhelyről indult Szentpétervárra, a felszállás után 23 perccel zuhant le a Sínai-félszigeten szombat reggel. Az Airbus A-321-es típusú gépen 217 utas - köztük 17 gyermek - és 7 főnyi személyzet tartózkodott, a katasztrófát senki nem élte túl. Az áldozatok többsége orosz volt, de a gépen utazott négy ukrán és egy fehérorosz állampolgár is. 

Hétfő este egy újabb orosz repülőgép indul Kairóból Szentpétervárra a többi halálos áldozat maradványaival - közölte Vlagyimir Szveteljszkij, az orosz katasztrófavédelem képviselője az egyiptomi fővárosban. 

Az egyiptomi és orosz hatóságok azt közölték, hogy egyelőre nem áll módjukban megmondani, mi okozta az utasszállító repülőgép szerencsétlenségét.

Viktor Szorotcsenko, a légi katasztrófák kivizsgálását végző, moszkvai székhelyű államközi légügyi bizottság (MAK) vezetője kijelentette, hogy a repülőgép még a levegőben esett szét egyelőre ismeretlen okokból, és darabjai húsz négyzetkilométeres térségben szóródtak szét.