Krónika

A közösségnek tudnia kell életben tartani a gyászt

Emléktábla-avatás a népképviseleti országgyűlés mártírjai tiszteletére

Kivégzésük százhetvenedik évfordulóján emléktáblát kaptak az első népképviseleti országgyűlés mártírjai a Belvárosban.

A közösségnek tudnia kell életben tartani a gyászt
Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester és Latorcai János a táblaavatáson
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Eljött az ideje, hogy százhetven év után ma végre lerójunk valamit az adósságból, és fejet hajtsunk Perényi Zsigmond, Csány László, Szacsvay Imre és Jeszenák János előtt: legyen ez az emléktábla intő jel egy olyan korban, amelyben a világ egy része minden magasabb eszményt és nemzettudatot megkérdőjelez – mondta Latorcai János, az Ország­gyűlés alelnöke hétfőn az ország­gyűlés mártírjai emléktáblájának avatásán a Batthyány-örökmécses szomszédságában. Beszédében hangsúlyozta: csak akkor lehetünk méltók mártírjaink áldozatára, és remélhetünk nemzeti megújulást, ha képesek vagyunk felülemelkedni ezen a korszellemen. Az emléktáblát Latorcai János mellett Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke avatta fel, ezt követően a Parlamentben került sor Az első népképviseleti országgyűlés mártírjai című sorozat következő, idén Perényi Zsigmonddal foglalkozó ülésére.

A konferencia nyitóbeszédében Hiller István történész, az Ország­gyűlés alelnöke azt hangsúlyozta: a fájdalom lehet hangos, a gyász azonban csöndes. A történelmi traumákra utalva kiemelte, ha egy nemzet valóban közösségnek érzi magát, akkor tudnia kell együtt éreznie a fájdalmat és – paradox módon: „életben tartani” – a gyászt, mert erre identitásához és emlékezetéhez szüksége van. A politikus emlékeztetett, a százhetven évvel ezelőtti események a történettudomány egésze és a magyar országgyűlés identitása számára is fontosak, az aradi tizenhármak tekintélyét pedig egyáltalán nem csorbítja, ha melléjük emeljük az országgyűlés többi, hozzájuk hasonlóan mártírhalált halt tagjait. Hiller István a kerek évforduló megértéséhez arra hívta a konferencia részvevőit, gondolják át közösen, mit is jelent százhetven év. A mártírok halála előtt százhetven évvel, 1679-ben Magyarország még török uralom alatt állt, és el sem tudjuk képzelni, mi lesz a mai naphoz képest százhetven év múlva, 2189-ben. Az identitás megtartása és az identitás fogalmának megértése végett szükség van a kronológiára, mert a kronológia képes megtartani egy közösséget – jelentette ki.

Bellavics István, Országgyűlés Hivatala, közgyűjteményi és közművelődési igazgatója hangsúlyozta, a konferencia célja, hogy a művelt közönséghez szólva ismertesse meg a mártíromság lényegét egy nemzet sorsában. Az Országgyűlési Mú­zeum idén ötödik éve rendez emlékkonferenciát az 1848–49-es szabadságharc mártírjainak tiszteletére.

Kapcsolódó írásaink

„Megadjuk!”

ĀAnnyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! – mondta Kossuth

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom