Krónika

Elfeledett gyermekek

A rendszeresen traumákat átélt gyerekek esélyei, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek,tizedére csökken, nagyon sok bántalmazás pedig továbbra is rejtve marad

Négyszázezer gyerek él Magyarországon olyan családban, ahol bántalmazásnak van kitéve. A gyermekkori traumák miatt pedig megnő az esélye annak, hogy valaki szenvedélybeteg felnőtté váljon. A témában az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával rendeztek konferenciát a minap.

Elfeledett gyermekek
Az agy nem felejt. Azok a traumák, amelyeket a fiatalok kiskorukban átélnek, az egész hátralevő életükre befolyással lehetnek
Fotó: AFP/NP/Roos Koole

A témában 1998-ban született az első átfogó kutatás, amit a szerzők Adverse Childhood Experiences (ACE) Study (Káros gyermekkori élmények kutatása) néven publikáltak. A negatív gyermekkori élmények, vagyis az ACE-k tíz kategóriáját vizsgálták: pszichológiai, fizikai és szexuális abúzus, az anya elleni erőszak, olyan személlyel élni egy háztartásban, aki szenvedélybetegségben vagy pszichiátriai betegségben szenved, öngyilkossági kísérletet követett el, vagy börtönben volt. A kutatás során több mint tizenhétezer főt kérdeztek meg, és mindössze a válaszadók egyharmada nem számolt be egyetlen gyermekkorban átélt negatív élményről sem. A bántalmazás pedig ugyanúgy megjelent a felső–középosztálybeli, jó anyagi helyzetben élő családokban is – magyarázta Matuszka Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai intézetének adjunktusa.

A gyerekek rendszeres elhanyagolása és bántalmazása nyolc–tízszeresére növeli annak az esélyét, hogy valakiből felnőttként alkoholista vagy kábítószerfogyasztó legyen – hívta fel a figyelmet a hazai vizsgálati eredmények kapcsán Makara Mihály, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektoló­giai Intézetének orvosa. Kiemelte, az érintett gyerekeknek tizedére csökken az esélyük arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek. Kiderült az is, a negatív gyermekkori élmények számának emelkedésével egyenes arányban nőtt az egyedül élők, valamint az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkossági kísérletet elkövetettek aránya is.

A gyermekek elleni erőszak minden formája mindenhol jelen van a világban, minden társadalmi csoportban, minden településen – hangsúlyozta Kovács Anna Sára, az Unicef Magyarország gyermekjogi szakértője. Azt, hogy Magyarországon mennyien érintettek, nehéz megbecsülni, ugyanis kérdés, mennyi kerül napvilágra, és hány olyan hozzátartozó van, aki ezt jogi útra tereli. Lapunk kérdésére elmondta, egy napvilágra került fizikai gyerekbántalmazásra jut huszonöt rejtett eset, száz elkövetett szexuális bántalmazásból öt derül ki, és ebből egy kerül jogi útra.

Összességében legalább négyszázezer gyerek él Magyarországon olyan családban, ahol bántalmazzák. A bántalmazó szülők pedig általában szenvedélybetegek, leggyakrabban alkoholproblémákkal küzdenek. Az ilyen családokban felnőtt gyerekek egyharmada pedig felnőve maga is szenvedélybeteg lesz.

Ötven évvel ezelőtt egy kanadai szociális munkás könyvében „elfeledett gyermekeknek” nevezte az érintetteket. Ma már úgy néz ki, hogy megtaláljuk ezeket a gyereket, de ez egy hosszú folyamat eredménye, először megtalálták a függőket, majd a függők felnőtt hozzátartozóit, de most már kezdenek fókuszba kerülni a gyerekeik is. Célunk, hogy az alkoholbeteg szülők gyerekei egészséges felnőttek legyenek – mondta Frankó András, a Máltai Szeretetszolgálatnál dolgozó családterapeuta.

Ahhoz, hogy a gyereknek segítséget nyújtsunk, hosszú időn keresztül a családdal, a szülőkkel kell dolgozni – mondta a terápiás lehetőségekről K. Németh Margit, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. kerületi tagintézményének igazgatója. Kiemelte, fontos a védőnői hálózat szerepe, akiknek jelezniük kellene, ha azt tapasztalják, hogy bántalmazás történik, és szerinte ez a jelzőrendszer nem működik megfelelően. Az agy nem felejt – mondta előadásában, utalva arra, hogy amilyen traumákat szenvednek a gyerekek kiskorukban – leginkább születésüktől négyéves korukig –, az egész későbbi életüket meghatározza. A terápiák során pedig sok esetben kiderül, hogy már a szülők maguk is bántalmazottak voltak, és ezért ők is bántalmaznak, tovább hagyományozva ezeket a káros gyakorlatokat.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom