Krónika

Lisztérzékenység: örök diétára ítélve

A coeliakia bármely életkorban kialakulhat, és hosszú út vezethet a pontos diagnózisig

Ma tartják a lisztérzékenyek világnapját. A betegség élethosszig tartó gluténmentes diétát követel a betegektől. Hazánkban százötven-kétszázezer embert érint.

Lisztérzékenység: örök diétára ítélve
Tiltott élvezetek. Az érintettek számára a gluténmentes élelmiszerek jelentik a gyógyszert
Fotó: Chassenet/BSIP/AFP

A coeliakia (cöliákia), azaz a liszt­érzékenység élethosszig tartó betegség, amit a kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs) található fehérje, a sikér vált ki a genetikailag érzékeny emberekben. Az európai népesség egy-két százalékát érinti, azonban ma még csak minden nyolc betegből egyet diagnosztizálnak helyesen. Nálunk körülbelül százötven-kétszázezer az elméleti létszám, viszont a valóban diagnosztizáltak száma ennél sokkal kevesebb – mondta lapunknak Koltai Tünde a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (LÉOE) elnöke.

A tünetei változatosak, egy részük emésztőrendszeri (puffadás, hasfájás, hasmenés, fogyás), de fejfájással, hajhullással, csontritkulással vagy fáradékonysággal is járhat. Gyerekeknél például a növekedés megállása már utalhat rá. Felnőtteknél a depresszió vagy a sorozatos vetélések mögött is állhat a fel nem ismert betegség. Mivel a coeliakia egy autoimmun folyamat következménye, az immunrendszer megterhelése is szinte egyik napról a másikra kiválthatja a tüneteket. A fiatal nőknél például szülés után jelentkezhet. Az sem kizárt, hogy valaki csak évtizedek után jut el egy olyan orvoshoz, akinek eszébe jut a coeliakia kivizsgálása, és az illető addig már szinte mindenhol megfordult, beleértve a pszichiátriát, neurológiát is. Ugyanakkor az öndiagnózis veszélyes, ha valakiben felmerül a gyanú, vizsgáltassa ki magát – hívta fel a figyelmet Koltai Tünde. Ugyanis a korrekt kórfelismerés nélküli gluténmentes diéta növeli a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel a teljes kiőrlésű gabona a gluténmentes kínálatból szinte teljesen hiányzik. Másrészt a sikér helyettesítésére a kenyérben, pékárukban, lisztes termékekben több cukrot, sót, zsiradékot használnak, hogy élvezhetőbb termékeket gyárthassanak.

A coeliakiára nincs gyógyszer, élethosszig tartó gluténmentes diétát kell tartaniuk az érintetteknek. Bár csak a búza-árpa-rozs és ezek változata az a növény, amiben glutén van, a gond, hogy ezeket elterjedten fogyasztjuk. Sőt az élelmiszeripar olyan készítményekben is használja, amire nem gondolnánk – magyarázta az elnök. Az érzékenyeknek az áthúzott gabona szimbólummal jelölt biztonságos gluténmentes élelmiszereket kell keresniük.

A lisztérzékenyeknek, akiknek erről orvosi igazolásuk van, adókedvezmény jár, ez azokon segít, akik szja-t fizetnek. Ám eközben a gluténmentes termékek áfája az általános élelmiszerekhez hasonlóan tizennyolc és huszonhét százalék, miközben áruk között nagy a különbség. Míg egy hagyományos búzafinomliszt kilója 140-200 forint, addig a gluténmentes kilója ezer forint felett kezdődik. Az egyesület szerint a diagnosztizált és rendszeres orvosi ellenőrzés alatt álló coeliakiás betegek számára a gyógyszerek és az élelmiszerek áfa-különbségét vissza lehetne téríteni, ugyanis számukra a gluténmentes ételek jelentik a gyógyszert.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom