Krónika

A jelképpé vált torony

Gustave Eiffel világhírű építményét százharminc éve csodálhatják meg a látogatók, akiknek száma évente eléri a hétmilliót

Ma százharminc éve, hogy a nagyközönség számára megnyitották a 324 méter magas Eiffel-tornyot. Párizs és Franciaország jelképét évente mintegy hétmillióan keresik fel, és ezzel a világ leglátogatottabb fizetős műemléke.

Az Eiffel-torony – amely a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta nevét – az 1889-es párizsi világkiállításra készült, Párizs városa hétszáz ajánlat közül választotta ki. A 10 100 tonna tömegű, tizenkétezer acéldarabból, szegecseléssel összeállított alkotás építése két évig, két hónapig és öt napig tartott. A római Szent Péter-bazilikánál vagy az egyiptomi piramisoknál kétszer magasabb torony sokáig a világ legmagasabb építményének számított, csak 1930-ban hódította el tőle az elsőséget a New York-i Chrysler Building.

Miután az Eiffel-torony a maga idejében komoly ellenérzéseket keltett – sokan a Párizs látképét elcsúfító monstrum lebontása mellett kardoskodtak –, Eiffel mindent elkövetett, hogy műve funkciót kapjon és ezzel hasznossá váljék. A torony először rádiórelé volt, azután rádió-, később tévéadásokat sugároztak innen. Idővel a torony esztétikai értékeit is elismerték: a Citroën autógyár 1925 és 1936 között reklámfelületként hasznosította. A fényárban úszó tornyot több mint harminc kilométerről is látni lehetett, Charles Lindbergh például ezt használta jelzőfénynek, amikor 1927-ben átrepülte az Atlanti-óceánt. A második világháború idején a németek fegyvereket akartak belőle készíteni, Hitler azonban meggondolta magát.

Az Eiffel-torony harmadik emeletén található az a lakás, amelyet Gustav Eiffel épített saját magának. A lakás ugyan kicsi volt, mégis a századfordulós Párizs legfontosabb személyiségei fordultak meg benne. Nagy változás volt, hogy 2014-ben látványos üvegpadlót kapott a torony első szintje. Az egyes részeken padlózatként lefektetett üveglapon keresztül szédületes kilátás nyílik a Szajnára és Párizsra. A közelmúltban két szélerőművel is felszerelték fel az Eiffel-tornyot a fenntartható fejlődés iránti elköteleződés jeleként: a hét méter magas és három méter széles szerkezetek óránként tízezer kilowatt áramot termelnek, ami az első szinten található üzlet energiafogyasztását fedezi.

A francia konyha egyik világhírű párizsi étterme, a Le Jules Verne az Eiffel-torony második emeletén várja vendégeit, de télen korcsolyázni is lehet az első emeleten. A népszerű turistalátványosság körül állandó a biztosítás: nemrégiben három és fél méter magas golyóálló üvegfallal vették körül, hogy így akadályozzák meg, hogy illetéktelenek behatoljanak a kijelölt biztonsági zónába.

Az építmény újrafestése az üvegfal átadását követően, 2018-ban kezdődött, és  jövőre fejeződik be, amit a liftek felújítása követ 2022-ig, majd 2026-ban és 2027-ben ismét festési munkálatok következnek. A teljes felújítás 2032-ig tart, de a munkák nagy része elkészül a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idejére.

A régen ellenérzéssel fogadott építmény ma már idegenforgalmi attrakció
A régen ellenérzéssel fogadott építmény ma már idegenforgalmi attrakció
Fotó: AFP/Bertrand Guay

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom